„A magyar kormány tárgyalóképtelen fél” – mondta az Egyesült Államok budapesti nagykövete azon a tanácskozáson, amelyet Magyarországnak a NATO-hoz való csatlakozásának 25. évfordulójára rendeztek.
David Pressman Orbán Viktor miniszterelnök mondatát idézte föl, aki 1999-ben még arról beszélt, hogy „végre lehorgonyoztuk országunkat a nyugati partokhoz” – majd hozzátette, hogy ehhez képest Magyarország ma egyre inkább elszigetelődik ebben a szövetségben.
A magyar kormány ellenségként beszél az USA-ról, ami aláássa a bizalmat és a barátságot.
„Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, amikor a magyar Országgyűlés elnöke azt állítja, hogy Putyin ukrajnai háborúját valójában »az Egyesült Államok vezeti«. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, amikor egy hivatalban lévő miniszter úgy hivatkozik az Egyesült Államokra, mint a halottra, akinek nő a körme. Nem érthetjük meg és nem fogadhatjuk el, hogy a miniszterelnök az Egyesült Államokat a szövetséges Magyarország »legfőbb ellenfeleként« azonosítja.”
Pressman szerint nemcsak az a probléma, amit a kormány mond, hanem az is, amit tesz: „a független média szisztematikus elfoglalása” és a maradék független sajtó hatósági vegzálása, „a kormányzati hatalom minden aspektusának bebiztosítása – a közbeszerzéstől az engedélyezésen át az idegenforgalmi támogatásokig, a koncessziókig, az adó- és ellenőrzési intézkedésekig, a szabályozási politikáig – a pártvezetők, családtagjaik, sógoraik vagy régi barátaik tulajdonában lévő vállalatok számára teremt kedvező feltételeket”. Előhozta a szuverenitásvédelmi törvényt is, amely szerinte nem az ország függetlenségét, hanem „kizárólag egyetlen pártnak a közbeszéd monopolizálására irányuló törekvését védi”.
Kijelentette, hogy más országokban még nem tapasztaltak olyat, hogy egy kormánnyal ne lehessen párbeszédet folytatni. A magyar kormány csak a tettekből ért.
Most Magyarország szövetségesei Magyarországot az Oroszországgal való szoros és bővülő kapcsolatainak veszélyeire figyelmeztetik.
„Ha ez Magyarország politikai döntése (…) akkor döntenünk kell arról, hogyan védhetjük meg legjobban biztonsági érdekeinket, amelyeknek szövetségesekként a közös biztonsági érdekeinknek kellene lenniük. Amíg Magyarország várakozó állásponton van, mi cselekedni fogunk.”
Hogy mi ez a cselekvés, azt Pressman nem részletezte. Annyit mondott, hogy „demokratikus értékeken, közös biztonságon és jóléten” alapuló kapcsolatot szeretnének a két ország között. Az is biztos, hogy az Egyesült Államok továbbra is keresi a párbeszéd lehetőségét.
Az Orbán-kormány álláspontja ismert, arról Szijjártó Péter külügyminiszter pár nappal korábban beszélt azon jelentés kapcsán, amelyben Washington bírálta a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, a sajtó helyzetét, valamint a tapasztalható magas korrupciót. Szijjártó felháborodva tette közzé az USA „arcátlanságát”. „Minden évben újra és újra megdöbbenek, hogy az amerikai külügyminisztérium veszi magának a bátorságot ahhoz, hogy más országokat minősítgessen és más országok belső kérdéseiről és helyzeteiről ilyen ex katedra kijelentéseket tegyen” – fogalmazott a fideszes külügyminiszter Szerinte az, hogy Magyarországon mi történik, Washingtonban bízzák a magyar emberekre. „Mert a magyar emberek kellően érettek ahhoz, hogy eldöntsék, hogy nekik mi a jó.” – jelentette ki.
(Címlapkép: David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok új budapesti nagykövete az érkezése után tartott sajtótájékoztatón a Liszt Ferenc-repülőtéren 2022. szeptember 2-án. MTI/Koszticsák Szilárd)