James Pettit nagykövet az augusztus 27-i moldovai függetlenség napján a Moldova 1 televíziós csatornának úgy fogalmazott: az Egyesült Államok kiáll a Moldovai Köztársaság függetlensége mellett.
„A Romániával való egyesülés, úgy az Európai Unióba való felvétel, mint bármi más cél érdekében, nem lenne egy praktikus megoldás, nem javítana a helyzeten”
- mondta a nagykövet.
A kijelentés nem kis vihart kavart az egyébként amerikai szövetségesnek számító, euroatlantista elkötelezettségű román politikában, amelynek deklarált célja a két állam egyesítése.
Márciusban Traian Basescu volt román államfő egy lapinterjúban azt állította: Moldova sosem lesz az Európai Unió vagy a NATO tagállama, csak úgy kerülhet be az EU-ba, ha egyesül Romániával. A politikus alkalmasnak nevezte a történelmi pillanatot a „két román állam” újraegyesítésének felvetésére. Azt mondta: eddig csak gyávaságból nem tűzték napirendre a két ország politikusai. Basescu az amerikai nagykövet augusztusi szavait a „Románia történelmét ért legdurvább sértésnek” nevezte.
A következő pofon a románoknak az orosz elnöktől jött. Vlagyimir Putyint a Bloomberg hírügynökségnek adott hétvégi interjújában az Abe Sindzo japán miniszterelnökkel való vlagyivosztoki találkozója után arról kérdezték: Moszkva hajlandó lenne-e visszaadni Japánnak a Kuril-szigetek egy részét a szorosabb gazdasági együttműködés fejében, illetve a Balti-tenger partján található orosz enklávé, Kalinyingrád ügyét is fölvetette a riporter.
Putyin a Kuril-szigetek kapcsán határozottan kijelentette, hogy Oroszország nem adja el területeit. Kalinyingrád ügyében azt mondta, ha valaki felül akarja vizsgálni a második világháború eredményét, akkor tárgyalhatnak a határokról. De szerinte akkor nem csupán Kalinyingrádról kell beszélni, hanem Németország keleti részéről, az egykor Lengyelország részét képező Lvov városáról is, majd „mellékesen” hozzátette:
„És ott van a listán Magyarország és Románia is”.
Putyin szerint Kalinyingrád ügye Pandóra szelencéjét nyitná ki.
Az orosz elnök nem véletlenül említhette meg a két országot, elképzelhető, hogy célzott üzenet volt Románia számára. Moszkvának egy cseppet sem tetszik, hogy a románok készséggel kiszolgálják az Egyesült Államok rakétatelepítési programját, amelyet az oroszok fenyegetésnek vélnek országuk irányába. Májusban avatták fel a román a Deveselu légitámaszponton az amerikai rakétavédelmi rendszer romániai elemeit. Az orosz külügyminisztérium állásfoglalásában arra figyelmeztetett: a lépés megsérti a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló szerződést. Az utóbbi hetekben sajtóhírek számoltak be arról is, hogy az amerikaiak a törökországi incirliki légitámszapontról Romániába telepítik nukleáris fegyverarzenáljukat, ezt azonban a románok, a törökök és az amerikaiak is tagadták.