Az orosz vezető megismételte álláspontját, amely szerint a kapcsolatok megromlásáért nem Oroszország felelős, és Moszkva a nyugati szankciókra reagált válaszintézkedéseivel. Putyin az elhidegülés okát arra vezette vissza, hogy 2014-ben három uniós külügyminiszter is szavatolta Viktor Janukovics ukrán elnök és az ellenzék megállapodását, az EU mégsem tett semmit az államfőt megdöntő "államcsíny" ellen.
Rámutatott, hogy a nyugati szankciók még a terrorellenes együttműködést is gátolják.
Vlagyimir Putyin ugyanakkor "teljes támogatásáról" biztosította, és a helyes irányba tett lépésnek nevezte az Ukrajna és az Európai Unió közötti vízumkényszer eltörlését. A vízumkényszer fennmaradását a hidegháború örökségének minősítette Európában. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy grúz állampolgárok vízum nélkül utazhassanak Oroszországba.
Hozzátette, hogy az ukrajnai rendezésről a "normandiai" formátumban - orosz, ukrán, német és francia részvétellel folytatott - tárgyalások nem nagyon hatékonyak, mindazonáltal a folytatásuk mellett foglalt állást.
Putyin hangot adott abbéli reményének, hogy az orosz-ukrán kapcsolatok normalizálódni fognak, és az épülő kercsi híd (a Krím félszigetnél) hasznos lesz majd a kétoldalú gazdasági kapcsolatok szempontjából is.
Kijelentette, hogy az ankarai orosz nagykövet meggyilkolása nem vezet az orosz-török kapcsolatok megromlásához. Putyin szerint a terrorcselekmény rávilágított, hogy milyen mélyen beszivárogtak a szélsőségesek a török biztonsági erőkbe, és most már hihetőbbnek tűnik számára, mint korábban, hogy az orosz katonai gép lelövését nem a legmagasabb szinten rendelték el Ankarában.