Szerdán jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a kormánypártok ismét Tarlós Istvánt indítják el főpolgármester-jelöltként. Sokáig kérdéses volt, hogy a sokat próbált és tapasztalt, de az idén már hetvenéves városvezető nekirugaszkodik-e egy újabb ciklus kihívásának, megmérettetve magát a budapestiek bizalmának elnyerése érdekében. És ha már itt tartunk, az is kérdéses volt, hogy egyáltalán a budapestiek dönthetnek-e a személyéről. A miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatója után éppen Tarlós István beszélt arról az ATV műsorában: újraindulásának a feltételei között szerepelt az is, hogy megmaradjon a közvetlen főpolgármester-választás Budapesten. Még áprilisban, nem sokkal a választások után a budapesti Városligetben megrendezett 8. országos rendőr- és tűzoltónapon a HírTV-nek leszögezte, a közvetlen főpolgármester-választásnak van igazi értéke, és erről lesz is beszélgetése a törvényhozókkal.
A kormánypártok részéről logikusnak tűnhetett, hogy némi „korrekciókkal” buherálják meg az önkormányzati rendszert, biztosítva a már így is feléjük lejtő pálya még megfelelőbb dőlésszögét. Mind a 2014-es választásokon, mind pedig az idei áprilisi országgyűlési választáson is jól láthatóan kiderült, hogy Budapest rizikófaktort jelent a Fidesz-KDNP-nek. Az ellenzéki széttöredezettség, és így a szavazatok megoszlása azonban nagyban hozzájárult a kormánypártok stabil pozíciójának megőrzéséhez a fővárosban (is). Április 8-a óta pedig a budapesti időközi választásokat a XV. kerületi kivételével mind megnyerték.
A tanulság az, hogy a választás nem csupán stratégia kérdése, de fontos lehet a jelölt személye is.
Tarlós István ebből a szempontból a lehető legjobb választás a Fidesz-KDNP számára, még ha voltak is olyan pletykák, hogy valamelyik kerületi polgármestert építenék fel az utódjaként. A kormánypártok a kevésbé kockázatos utat választották, és megegyeztek Tarlós Istvánnal, akinek rátermettségét, kvalitásait aligha lehet vitatni. Az is tagadhatatlan, hogy a Demszky-korszak utolsó hanyatló időszakának zűrös botrányait, illetve koncepciótlanságát egyfajta rendrakás váltotta fel. Még ha az idős városvezetőnek keményen meg kellett harcolnia a sajátjaival is. Tarlós István bizonyítványa nem hibátlan, de Demszky Gáborhoz képest sokkal jobb osztályzat illeti meg.
Mi a helyzet az ellenzéki oldalon?
Egyelőre nem látszik, hogy Tarlós Istvánhoz hasonló kaliberű, jól felépített pártpolitikussal és szakemberrel tudnának előrukkolni. Az MSZP-s Horváth Csaba sokáig képzelte magát baloldali nemezisnek, de ő már 2010-ben elvesztette ezt a háborút Tarlós Istvánnal szemben. Ennek tekintetében sokatmondó, ugyanakkor elcsépelt próbálkozás az MSZP részéről, hogy előválasztásba rángatnák bele az ellenzéket. A kacskaringós politikai utat bejáró Karácsony Gergely persze megint bejelentkezett a baloldal trash showműsorába, de ő már a szocialisták miniszterelnök-jelöltjeként is megbukott. A Jobbik, az LMP és a DK hivatalos álláspontjáról, terveiről, esetleges jelöltjéről még nem sokat tudni. A nulla támogatottságú Liberálisok nagy önbizalommal jelentették be, hogy Sermer Ádámot indítják főpolgármester-jelöltnek, de ez valójában pont egy lábjegyzetnyi hírt ér meg.
Az egyetlen nagy név, amely Tarlós István kihívójaként megjelent a napokban, nem egy politikus, nem is egy szakember, de kétségkívül kellően ismert és karakteres, akinek a nyilvánossága is megvan egy budapesti kampányhoz. Orbán Viktor és Tarlós István szerdai sajtótájékoztatója után bejelentkezett az újságíró-publicista, hivatásos megmondóember, Puzsér Róbert a főpolgármesteri székért. Elsőre talán bizarrnak tűnhet egy Tarlós-Puzsér párbaj, bár kettőjük egy esetleges választási vitája kétségkívül vihetne végre egy kis vérpezsdítést a politikába. Ráadásul Puzsér Róbert személye akár téttel ruházhatja fel a választást. Júniusban éppen a kormánypárti Mandineren jelent meg egy cikk, Puzsérok kellenek az ellenzéknek címmel, amelyben a szerző arról értekezett, hogy a magyar közéletben jelenleg egy embert lát, aki egy ténylegesen a huszonegyedik századi ellenzék élére állhatna. Minden szimpátia nélkül Puzsér Róbertet jegyezte meg, akinek létjogosultságát pont azzal magyarázta, hogy országosan ismert, mindenről van véleménye, rendszeresen szerepel a médiában, van retorikai érzéke, továbbá a Facebookon is sokan követik.
A szerző egyáltalán nem állítja be Puzsér Róbert esetleges politikai szerepvállalását pozitívnak, de azt a felismerést közli, hogy a jövő egyértelműen az olyan véleményvezér karaktereké, mint ő.
A főpolgármesteri posztra jelentkező megmondóember ráadásul minden bizonnyal annak is tudatában van, hogy nem programok, hanem narratívák, víziók összecsapásának kérdése egy választás. Puzsér Róbertnek nincs programja, csak víziója, de az sem a sajátja, csupán beállt a „Sétáló Budapest” koncepciója mögé, amit a zászlajára tűzött, és ügyesen hangsúlyozza, mantrázza ezt az egy „programpontját”.
A bejelentkezésével és azzal, hogy meglobogtatta, számít az ellenzék támogatására is, egyrészt lépéselőnybe került, másrészt lépéskényszerbe hozza az önkormányzati kampánytól egyelőre még ódzkodó ellenzéki pártokat. Mondhatni Puzsér Róbert berúgta az aréna ajtaját és odaállt a futópálya rajtvonalára, megdöngetve a mellét: Itt vagyok, én indulok, fussatok utánam!
A pártok nyilván az EP-választásig még időt szerettek volna nyerni, hogy az önkormányzati választásról, illetve a főpolgármester-jelöltségről kelljen nyilatkozniuk, most viszont fejtörést okozhat nekik, hogy felhúzzák-e (kire?) a futócipőt vagy esetleg legyenek-e a „Sétáló Budapesttel” rohanó Puzsér Róbert szponzorai.
A tét nagy, mert Budapest egy olyan bástya, amelynek, ha elvesztenék főpolgármesteri székét a kormánypártok, az nem csak komoly csorbát ejtene a hatalmukon, de új alapot szolgáltatna az ellenzéki építkezéshez is. De Budapest nem csak egy hatalmi szimbólum, hanem az ország fővárosa, amit igazgatni, irányítani és fejleszteni is kell. Ehhez azonban nem elég csak sétálni, elsietni semmiképpen sem szabad. Koherens szakmai háttér kell egy főváros működtetéséhez, ennek a felelősségét az ellenzéknek is át kell gondolnia.
A szerző további cikkei nyomon követhetőek a Facebook-oldalán is. Kövesd Te is!
Fotó: Béli Balázs/Alfahír