Az „Európa 2020” nem mellesleg az EU 10 éves időtartamra kitalált munkaügyi és növekedési stratégiája. A stratégia célja nem csak a fenntartható növekedés biztosítása lenne, hanem az is, hogy a társadalom minél nagyobb hányada részesüljön ennek a növekedésnek az előnyeiből. Tehát, hogy az egyfolytában megsütött tortából egyre többen kapjanak, egyre nagyobb szeletet.
A jelek szerint azonban bukta lesz a program ezen része. Például 2020-ra biztosítani kellene többek között azt, hogy a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot a 20-64 évesek körében, a korai iskolaelhagyók aránya 10% alá csökkenjen, illetve el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. Cél lenne az is, hogy csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés tényleges kockázatot jelent. (Szegénység által veszélyeztetettek azok, akiknek a szociális juttatásokat is magában foglaló teljes jövedelme nem éri el annak a medián jövedelemnek a 60%-át, ami az adott országban egy főre jut.)
Ehhez képest a stratégai céljaival ellentétesen a nyomor és társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetett emberek száma növekedett.
Az „Európa 2020” szerint a 2008-ban a szóban forgó csoport 116,2 millió főt számlált, a negatív érték 2014-elérte 120,9 milliót, tehát a teljes uniós lakosság majdnem egynegyedét. A tendenciát elnézve nehéz lesz 2020-ra 96,2 millió alá szorítani a mutatót, ami a program kitűzött célja lenne. A 2014-es adatok alapján
Magyarországon a 28 tagú EU-ból az ötödik legmagasabb a csoportba tartozók aránya
(Bulgária, Románia, Görögország, Lettország mögött), tehát a lakosság 31,8%-a érintett, miközben ez a negatív érték 2008 még csak 28,2%-ot mutatott. A foglalkoztatottsági rátát az EU eredménytelenül igyekezett feljavítani, sőt a 2008-as 70,3%-os szint, 70,1%-ra csökkent (!), legvégső 75%-os cél tehát továbbra is messze van...
Hozzá kell tenni mindehhez, hogy a programnak bizonyos környezetvédelmi elemei is vannak – például az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítása, megújuló energia arányának növelése – ezek az ügyek azonban a jelenlegi jelek szerint megfelelő ütemben haladnak előre, a 2020-as megvalósulás reálisnak tűnik.