A kormány alighanem alkotmányt sért, de mindez senkit nem érdekel
- olvasható a hvg.hu vélemény írásában.
Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában arról beszélt, hogy a kormány meghosszabítja a rendkívüli jogrendet előbb két hétre saját hatáskörben, majd a tavaszi ülésszak idején a parlament kormánypárti többsége elé viszik a kérdést.
Ennek kapcsán a hvg.hu cikk szerzője úgy látja, a rendkívüli helyzet ilyen módon történő meghosszabítását az alkotmányos rendelkezések nem teszik lehetővé. Az alaptörvény idevonatkozó jogszabálya ugyanis kimondja, hogy a rendkívüli jogrend intézményét, csak kihírdetni, illetve megszüntetni lehet.
A rendkívüli jogrend alaptörvényben rögzített célja, hogy megszokottnál gyorsabban és egyszerűbben működjön a jogszabályalkotás és -alkalmazás. A meghosszabbítás is ezzel összefüggésben került elő, mégpedig ekként: „a Kormány az alaptörvény idevágó cikkelye alapján meghozott rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja”.
Technikailag az alaptörvényi rendelkezés megkerülhető úgy, ha február 9-én, 0 óra 1 perckor a kormány egy új veszélyhelyzetet hirdet. Ám a szerző szerint erősen kérdéses, hogy ugyanarra az alapra hivatkozva, változatlan körülmények között tartalmilag ez mennyiben tekinthető új veszélyhelyzetnek. Még érdekesebb és még lényegesebb a veszélyhelyzet idején meghozott rendeletek sorsa, amelyeknek változatlan tartalommal való kihirdetése végleg kétségessé teszi, hogy új veszélyhelyzetről van szó, hiszen – mint láttuk – ezek adják a veszélyhelyzet miatti rendkívüli jogrend tényleges tartalmát
Az egész kérdéskörnek a jelentősége igazából csak a kijárási korlátozások miatt van, ugyanis az egészségügyi válsághelyzet, amelyet az Egészségügyi törvény alapján hirdethetnek ki az intézmények működésének korlátozásától a karanténszabályokon át a távolságtartás előírásáig szinte mindenben ad mozgásteret a kormánynak.