Eljött ez a pillanat is: 2018 februárjában már mindenki számára világossá válhatott: pusztán többletforrással nem oldható meg semmi a magyar egészségügyben. Elkerülhetetlen a szakmával konszenzusban megvalósítandó szerkezeti átalakítás, miközben persze a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben kell finanszírozni az alapellátást (is).
Elképesztő adatok: a magyar közösségi egészségügy szegényellátássá züllik
A magyar társadalom számára még mindig az egészségügy helyzete (32 százalék) a legfontosabb, bőven előzi az alacsony bérek (17 százalék) és a migráció (17 százalék) témáit - hangzott el a Civitas Intézet héten rendezett egészségügyi konferenciáján.Azonban hiába a kiemelt figyelem, mégis egészen nyilvánvaló, szemünk előtt zajló folyamatok felett sikkad el a tekintetünk - még úgyis, hogy az egészet a saját bőrünkön érezzük (bocsánat a képzavarért!).
Persze úgy, hogy közben figyelembe vesszük a XXI. század adta kihívásokat és lehetőségeket.
A szembenézés az Orbán-kormány részéről azonban elmarad, most már csupán a mellébeszélés - és a drasztikus háziorvosi hiány - maradt számunkra osztályrészül.
Szocialista országgyűlési képviselők arról érdeklődtek írásban Balog Zoltánnál, aki sok-sok terület mellett az egészségügyért is felelős, hogy a különböző megyékben, illetőleg a fővárosban mennyi a háziorvosok átlagéletkora, mennyi nyugdíjaskorú orvos dolgozik az alapellátásban, és mennyien közelítenek a nyugdíjaskor felé.
S mi volt erre a válasz az Emberi Erőforrások Minisztériumából (EMMI)?
Nos, Rétvári Bence parlament államtitkár jól kioktatta őket arról, hogy az MSZP 2006-ban fizetős egészségügyet vezetett be (holott a magyar lakosság jelenleg sokkal többet költ az egészségügyre, mint 12 évvel ezelőtt), másrészt felsorolta a kormány "jelentős erőfeszítéseit", amelyekkel igyekeztek a háziorvosi praxisokat vonzóbbá tenni - azonban átütő eredmény nélkül.
A konkrét kérdések megválaszolására azonban még csak kísérletet sem tett Rétvári Bence államtitkár.
MÉRTÉK
Azonban a kormányzati háttéranyagnak számító, hivatalos adatokkal dolgozó Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Jelentése (MÉRTÉK) szerint már 2015-ben a felnőttekkel foglalkozó háziorvosok átlagéletkora 56,6 év volt, míg a gyermekorvosi praxisokban gyógyítóké 58,9 év.Ez az index azonban azóta tovább nőtt, miközben már vannak olyan települések, ahol 12 éve betöltetlen a praxis.
Van, ahol 12 éve nincs háziorvos
A Borsod megyei Felsőtelekesnek tizenhárom éve nincs saját háziorvosa, a helyettesítő orvos hetente kétszer rendel. A közeli Szuhogyban 2006 óta üres a körzet, míg a Nógrád megyei Szirákon öt éve nem találnak háziorvost. Két helyettes doktor látja el a falut - számolt be a Hírtv.
Az alapellátásba látható eredmény nélkül öntött milliárdok viszont azt is bizonyítják, hogy fenntarthatatlan a jelenlegi rendszer, amin az sem segít, ha az orvosképzésből próbáljuk pótolni az alapellátásból hiányzó háziorvosakt.
"Praxisjogvásárláskor két dolgot néz meg egy kolléga: hány millió forintot kell befektetnie, illetve mekkora költségek mellett, mekkora bevétellel működtethető az adott praxis. Ekkor jön a felismerés, ez egy veszteséges üzlet, a saját jövedelmére alig jut valami. Hiába a kezdéshez kapott 10-20 millió forintos támogatás, nem fogják vállalni a későbbi veszteségeket az orvosok. A jelenlegi praxisfinanszírozás duplájából már ki lehetne gazdálkodni olyan jövedelmet, amiből meg lehet élni, amely elegendő a családalapításra "– mutatott rá a lapunknak nyilatkozó Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke.
A megoldás még csak nem is körvonalazódik, egyelőre csak a mellébeszélésnél tartunk.