– derül ki GKI és a Masterplast közös reprezentatív felméréséből, amit a változás után bő négy hónappal, december 1. és 8. között készítettek.
A hvg.hu szerint az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezettek közel harmadát nem érintették anyagilag a változások, 8 százalékuk pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre.
Az eredmények több szempont alapján is változóak, a lakóingatlan jellege szerint például jelentős különbségek mutatkoztak:
míg a családi házakban élők kétharmada szerint emelkedett a rezsijük, a társasházi lakások lakóinak alig fele nyilatkozott ugyanígy.
A településtípusok alapján is jelentősek a különbségek, minél kisebb a település, annál többen tapasztalták a költségek növekedését:
- Budapesten átlagosan, 53,
- a megyei jogú városokban 55,
- az egyéb városokban 60,
- míg a községekben élők 68 százaléka számolt be erről.
A számlák drágulásának mértéke is különbözőképp alakult azoknál, akiknek nőttek a költségeik:
- 32 százalék havonta 10 ezer forintnál alacsonyabb,
- 26 százalék 11 és 20 ezer közötti,
- 11 százalék 21 és 30,
- 7 százalék 31 és 40,
- 12 százalék pedig 40 ezer forint feletti költségemelkedésről számolt be.
- (Erre a kérdésre minden nyolcadik háztartás nem tudott vagy nem akart válaszolni.)
A rezsiemeléssel érintett válaszadók átlagosan havi 22 ezer forintos kiadástöbbletről adtak hírt.
„Ha figyelembe vesszük az ezzel nem érintett válaszadókat is, akkor a rezsiszabályok módosítása egy átlagos magyar család számára havonta 12 ezer forintnyi plusz kiadást jelent"
– írták a felmérés eredményeit ismertető közleményben, emlékeztetve, hogy a vonatkozó kormányrendeletben szereplő átlagfogyasztó az áramért havi 7570, a földgázért 14 700 forintot fizet.
Az összes háztartást figyelembe véve a családi házakban élők havi átlagban 15 ezer, a társasházi lakásokban élők 7–8 ezer forint körüli többletteherről számoltak be.