Mint ismeretes május eleje óta folyamatosan tüntet az ellenzék Macedóniában, miután kiszivárogtatott hangfelvételekből kiderült, hogy az elmúlt években több választáson is csalt a regnáló kormánypárt, valamint törvényellenesen hallgattak le több mint 20 ezer embert, köztük politikusokat, bírákat, és rendőrök beszélgetéseit. A tüntetések során több tucatnyi civil és rendőr is megsérült már, ám általában békésen zajlanak az utcai rendezvények Szkopjében.
Majd ezt követően a hónap közepén fegyveres konfliktusra került sor a fővárostól 30 kilométerre fekvő Kumanovóban, ahol mintegy 80, zömében koszovói szkipetárokból álló, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) egyenruháját viselő fegyveressel tűztek össze a macedón biztonsági erők. Melynek során nyolc rendőr és tizennégy terrorista életét veszítette.
A helyzet azóta is felfokozott az országban. Az Alfahír összeállításában az országban zajló események jelen állását foglaltuk össze:
Folynak a tárgyalások
A tegnapi nap során harmadik alkalommal találkoztak a kormány és az ellenzék vezetői. A tárgyaláson Macedónia négy legnagyobb pártja képviseltette magát, ám megállapodni ismételten sem tudtak, így a meddő megbeszélések tovább folynak.
Macedón Majdan - Az USA támogatja a kormányellenes tüntetőket?
"Macedónia az USA és Oroszország között zajló harc legújabb hadszíntere" - írja a Bloomberg. Az amerikai lap szerint a Kreml a balkáni országban vívja meg újabb ideológiai csatáját az USA-val, amelynek célja a kormány megbuktatása, ezzel pedig az orosz befolyás gyengítése a balkáni régióban, amely most a "török áramlat" tervezete miatt vált igazán fontossá a nagyhatalmak számára.
Ezt a folyamatot bizonyítja az is, hogy a még regnáló Macedón kormány kihátrált abból az alig burkoltan oroszellenes NATO hadgyakorlatból, amelyet Németországban tartanak.
Nem kell félni Nagy-Albániától
Mindeközben Hashim Thaci koszovói külügyminiszter tegnap az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsában kijelentette, alaptalanok azok a vádak, miszerint országa Nagy-Albánia létrehozását tűzte volna ki céljául. Mint mondja, Koszovó elítéli a Macedóniában történt erőszakos incidenseket is, mindemellett leszögezte, hogy Macedóniában meglátásuk szerint növelni kellene a demokrácia mértékét.
Megbolydult a Balkán
A macedóniai események nyomán több egykori Jugoszláv köztársaságban megbolydult a közélet. A héten például szarajevói egyetemisták tartottak egy békés szimpátiatüntetést a szkopjei kormányellenes tüntetők mellett, bár kihangsúlyozták, ők nem valaki ellen, hanem a macedón emberek mellett állnak ki, és szolidaritást vállalnak az országban élő emberekkel és azokkal a mindennapi harcokkal, amit most meg kell vívniuk.
Ettől kevésbé békés módszereket választottak a bolgárok, akik nemrégiben felvonultatták a hadseregüket és a belügyminisztérium terrorelhárító egységeit a Macedón határra. Elmondásuk szerint erre az országon átvonuló menekülthullám miatt volt szükség, ezzel azonban ellentmond, hogy a kumanovói incidens óta állandó készenlétben vannak az ország fegyveres erői.
A szerb határon is meg kellett erősíteni a védelmet annak érdekében, hogy feltartóztathassák azokat a szerb szélsőségeseket, akik mozgósításba kezdtek, hogy egy kis balkáni polgárháborús utópiaként megküzdjenek az UÇK harcosaival.
Mi lesz veled Macedónia?
A felfokozott politikai hangulat, a megoldatlan etnikai kérdések és az egymásnak feszülő nagyhatalmi érdekütköztetések tükrében az ország meglehetősen kiszámíthatatlanan jövőkép elé néz, amelyben egyelőre még nem látszik eldőlni, milyen irányba mozdulhatnak el az események. Azonban az már most borítékolható, hogy ha a fegyverdörgés visszatér a Balkánra, akkor annak semmiképp sem lehet jó végkimenetele.