Az Oxfordban élő közgazdász, Róna Péter interjút adott a Népszavának. Szerinte már történelmi hagyomány, hogy a magyarok kívülről várják a segítséget, aminek mindig nagy ára volt és lesz. Egy szerdai sajtóbeszélgetésen Vona Gábor, a Jobbik volt elnöke éppen arról beszélt, hogy Orbán Viktor egy komplett rendszert épített ki, amit belülről nem lehet megdönteni, Orbánt csak egy külső erő mozdíthatja el. Róna Péter azonban olyan nagy téteket vázolt fel, amelyek mellett nem szabadna ilyen kivárásra játszani.
Róna Péter úgy látja, az uniós csatlakozásnál a magyar gazdaság állapota már lejtmenetben volt, és az okok legalább az 1867-es osztrák-magyar kiegyezésig visszavezethetőek.
„Ennek lényege, hogy hozzuk be a külföldi tőkét és az majd megteremti azokat a kapacitásokat, amelyek segítségével egyebek mellett a magyar export is fellendülhet, és ebből megélhetünk. Ezzel a hagyománnyal Magyarország más utat választott, mint a régió országai”
- véli a közgazdász.
Arra is rámutatott, hogy a hazafias szövegek ellenére az Orbán-kormány sokkal inkább kiszolgálja a nemzetközi tőkét, mint szocialista elődei.
„Az elmúlt évek látványos GDP növekedése szinte kizárólag a külföldi tőke és az uniós forrásokból származik. A magyar gazdaság alacsony hozzáadott értéket termel, s emiatt is hozzájárulása a GDP-hez elhanyagolható”
- fejtette ki a közgazdász.
Azt is mondta:
„A számok azt mutatják, hogy az elmúlt másfél évtizedben a velünk egy időben csatlakozott régiós új tagországok mindegyike nagyobb növekedést ért el, mint mi.”
A Népszava arra a felvetésére, hogy Orbán Viktor a nemzeti burzsoázia megteremtésében látta, látja az egyik alapját a magyar gazdaság tartós növekedésének, Róna Péter emlékeztetett rá, hogy már Antall József, egykori miniszterelnök is hangsúlyozta: szükség lenne egy felső középosztályra, nemzeti burzsoáziára, amely azután képes lenne vezetni a gazdaságot, a társadalmat. Antall is számolt a korrupciós kockázatokkal, de elfogadható áldozatnak tartotta. Róna Péter figyelmeztette, hogy ez rendben is lenne, ha a kiemelt nemzeti burzsoázia tagjai tehetségesek lennének.
„Ám ha nem piaci, versenyképességi szempontok alapján emelkednek ki, hanem a válogatást a politika végzi, akkor biztos, hogy nem a tehetséges vállalkozók lesznek ennek a rétegnek a tagjai. Kevés kivételtől eltekintve, mint Csányi Sándor, Demján Sándor, sajnos a politikai hűség lett a kiválasztás elsődleges szempontja és nem a tehetség. Mészáros Lőrinctől, Garancsi Istvánig, Tiborcz Istvánig és sorolhatnám, a miniszterelnök kegyéből, állami megrendelésekből tollasodtak meg”
- fogalmazott a közgazdász.
A mára állami szintre emelt korrupció kapcsán azt mondta, természetesen az gátolja az uniós átlaghoz való felzárkózásunkat, a versenyképességünket és a növekedésünket is, ez pedig tragikus.
„Az uniós bizottságokban általános az a vélekedés, hogy Magyarországon a támogatások 20-25 százaléka tűnik el a korrupciós csatornákon keresztül. Fontos megérteni, hogy ez egy velejéig korrupt rendszer, ami enélkül működésképtelenné válna. Ezért egyelőre esélyét sem látom annak, hogy ezen bárki változtatni tudna. Azt is világosan látni kell, hogy az uniós támogatások, a nemzetközi nagyvállalatok és a magyar emigránsok hazautalásai nélkül a magyar gazdaság ezt a társadalmat nem tudja eltartani”
- jelentette ki.
Róna Péter szerint egyre világosabban körvonalazódik, hogy akár egyharmadával is csökkenhet a Magyarországnak nyújtott uniós támogatások összege. A multik egyelőre továbbra is befektetnek Magyarországon, mert gyakorlatilag ők diktálják a Munka törvénykönyvén keresztül a hazai szabályokat. De hogy ez meddig marad így, ma még nem tudni. A közgazdász nem hisz abban, hogy a külkereskedelemben a kínai, vagy az orosz irány akár csak részben is kiválthatná az uniós piacokat.
„Úgy vélem Magyarországnak továbbra is a legfontosabb partnere marad az európai közösség”
- tette hozzá.
Róna Péter arra is kitért, hogy a képzést, a szellemi tőke megóvását, gyarapítását a kormányzat elhanyagolja. Ami pedig a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) történik az rávilágít arra, hogy ebben az országban milyen irracionális döntési folyamatok zajlanak.
„Orbán Viktor felül a repülőgépre, senkinek nem szól, majd Moszkvában aláírja a Paks 2 szerződést Vlagyimir Putyinnal anélkül, hogy bárki bármit tudhatna arról, mi alapozta meg ezt a döntést. Ez a gyakorlat a mai magyar gazdaság és politika lényege. Eközben a technológiai fejlődés olyan nyomást gyakorol a világgazdaságra, hogy azok a folyamatok, amelyek korábban egy évtized alatt mentek végbe, most egy év alatt történnek meg. Az internet, a robotizáció, a mesterséges intelligencia, a 3D nyomatás radikálisan megváltoztatják a környezetvédelmet, az energiafelhasználást, termelést, de az oktatási technológia is alapvető forradalmi változáson megy keresztül.”
A közgazdász kijelentette: az Orbán-rendszer rendszer a tudás ellensége, és ha Magyarország nem lesz képes felzárkózni a gyorsan változó világhoz, „végleg lemaradunk, a perifériára szorulunk”.
Arra a kérdésre, hogy ennek mi lehet a vége, Róna Péter azt válaszolta:
„A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ilyen egyszemélyi diktatúrák előbb vagy utóbb megbuknak, gyorsabban, mint ahogy sokan gondolják. A rossz döntéseknek elkerülhetetlenek a következményei. És ma Magyarországon sok a rossz döntés.”