Közös sajtótájékoztatót tartott Szilágyi György, jobbikos országgyűlési képviselő és Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ) elnöke hétfőn, az Országház főbejárata előtt.
Az apropót a KOSZ petíciója szolgáltatta, amelyet a politikus egy azonnali kérdéssel együtt mutat majd be a Tisztelt Ház képviselőinek.
A Fidesz a rezsicsökkentés oltárán már egyszer feláldozta a kéményseprői szolgáltatást - emlékeztetett Szilágyi, aki utalt arra a jelképes, pár száz forintos lakossági díjcsökkentésre, amivel viszont nagyon nehéz helyzetbe hozta a kéményseprő cégeket.
A kialakult helyzetet csak tovább súlyosbította az elmúlt hetekben benyújtott törvény, amelynek az általános vitája ugyan már lezajlott, azonban a bizottságban megakadt javaslat. Ezzel viszont teljes létbizonytalanságban, jövőkép nélkül hagytak 1000-1500 családot – figyelmeztetett Szilágyi.
S a kormány tette mindezt úgy, hogy a keményen, illetve ebben az esetben kéményen dolgozó kisemberekkel egyszer sem ültek le tárgyalni – mondta a honatya, majd hozzátette: nem adták meg nekik az esélyt arra, hogy elmondhassák, szerintük milyen szakmai változásra, változtatásokra van szükség.
A helyzet súlyos, hiszen ha a szakemberek elhagyják a pályát, akkor a szeptemberi-októberi fűtési szezon kezdetével szinte megoldhatatlan helyzetbe kerülne a kormány és a Katasztrófavédelem. Hiszen nem csupán a munkavállalók és családjaik megélhetését veszélyeztetik, hanem a magyar lakosság élet- és balesetvédelmét is kockára teszik a kéményseprők munkájának ellehetetlenítésével. Hiszen azokban a háztartásokban, ahol nem megfelelően végzik el a kémények ellenőrzését, ott életveszélyes helyzet is kialakulhat – tette hozzá Szilágyi.
A kormánynak lépnie kellene végre – szögezte le, majd a Jobbik véleményét is tolmácsolta: a nemzeti párt azt szeretné, ha a felek végre leülnének tárgyalni az érintett szakszervezetekkel, és olyan megoldást találnának a kéményseprők problémájára, amely megfelelne a munkavállalók, a lakosság és a magyar állam számára is.
Szilágyi György a petícióval kapcsolatban az Alfahírnek megerősítette, hogy egy felelősen gondolkodó kormány napokon belül megegyezne az érdekképviselettel, hiszen már a huszonnegyedik órában vagyunk.
Szilágyi György, Vámos Csaba és a petíció (fotó: Béli Balázs / Alfahír)
Azzal a kéréssel fordultunk a miniszterelnökhöz, illetve az Országgyűléshez, hogy teremtse meg a kormány annak a lehetőségét, hogy a munkavállalók is elmondhassák a véleményüket a jelenlegi helyzetről, és a jövővel kapcsolatban – nyilatkozta lapunknak Vámos Csaba, a KOSZ elnöke.
Az utóbbi időben több felháborító csúsztatás is megjelent a sajtóban a kéményseprőkkel kapcsolatban arról, hogy a kollégák nem akarnak sem a Katasztrófavédelemnél, sem a Közmű Holdingnál dolgozni. Azonban nem erről szól a mi tiltakozásunk, mi pusztán biztonságos munkahelyet és tisztességes megélhetést akarunk – ismertette a munkavállalók álláspontját Vámos.
Milyen eredményt várnak a petíciótól? Hogyan próbálják eljuttatni az üzenetüket a döntéshozókhoz? - kérdeztük a szakszervezeti vezetőt.
Eddig azt tapasztaltuk, hogy a Jobbik többször kiállt a magyar munkavállalók mellett, és próbáltak minket azokban kérdésekben segíteni, amiket csak a nagypolitika tud megválaszolni – válaszolta Vámos.
Bízunk benne, a kormányhoz is elér a hangunk, és reméljük, a mai demonstrációnkat nem ellenségeskedésként értékelik, vagy támadásnak fogják fel, hiszen ez egy segélykiáltás. Az Országgyűlés valamennyi képviselőjére számítunk, hogy ne a gazdasági csoportok érdekeit vegyék figyelembe a döntéshozatal során, hanem gondoljanak inkább arra az 1000-1500 családra, akinek a megélhetése függ az ágazattól.
Eljutunk-e az összeomláshoz? Ezt a kérdést feltettük az ápolóknak, és a szociális munkásoknak is, akik szintén nélkülözhetetlen feladatot látnak el, és ahol szintén egyre több a pályaelhagyó.
Bízom benne, hogy a kormány még idejében észbe kap. Azt viszont látni kell, hogy a lejtmenet már egy ideje tart. A korábban a Katasztrófavédelem által közölt adatok szerint 1850 fő dolgozik a kéményseprő-iparban, azonban a szakszervezet szervezése közben, az országot járva, arra kellett rádöbbennem, hogy ha nem bujkál valahol 600 kolléga, ez a szám sehogyan sem stimmel. Ha záros határidőn belül nem történik előrelépés, ha nem látjuk biztosítva a jövőnket, akkor ez a maradék 1000-1100 fő is elhagyja a pályát. A magyar kéményseprőknek van egy másik, polgári hivatása is, és bármennyire is szeretik a hivatásukat, inkább a család megélhetését választják.
A Katasztrófavédelem nem nyújthat megoldást?
A Katasztrófavédelem mint egy felügyeleti szerv basáskodik a kéményseprés felett. Ugyanakkor, ha a törvény a jelenlegi formájában lépne életbe, és a Katasztrófavédelem mint munkáltató lépne elő, akkor sem az első hívószóra mennénk, hiszen azt meg kellene előznie egy tárgyalás-sorozatnak, amely során megállapodnánk a bérekről, a munkafeltételekről. Ha olyan javaslattal tudnának előállni, ami a magyar kéményseprő munkavállalóknak megfelel, akkor mi vállaljuk a feladat elvégzését. Mert azzal mindenkinek tisztában kell lennie, hogy a katasztrófavédelemnek jelenleg se embere, se eszköze, se szakmai tudása, se szakmai háttere nincs ehhez a szolgáltatás biztosításához.