Rudán Joe szakmát vált?

 

 - Egyik barátom révén jött össze ez a közös kapcsolat. 15 évvel ezelőtt barátkoztam össze Orosz Pál Leventével a szekszárdi Csörge-tavi fesztiválon, amin ő vendégként volt jelen, és onnan jött az ötlet, hogy Székelyföldön is legyen Rockmaraton. Ő lett aztán ennek a szervezője. Majd az évek során elég sok helyen és sokszor találkoztunk, idővel megismertem a baráti körét, olyan zenészeket, zenekarokat, akik szintén udvarhelyiek voltak, mint ő, és így találtuk ki, hogy mivel nagy az átfedés az én, és az ő repertoárjuk között, mindannyian szinte ugyanazokat a külföldi és magyar heavy metal és hard rock klasszikus dalokat szeretjük, ismerjük, akkor néha énekelhetnék velük. Amikor kint jártam, akkor egyszer-kétszer beugrottam hozzájuk, és mivel meg voltam elégedve a muzsikusokkal – nem csak a zenei teljesítményükkel, hanem, mint emberek is szimpatikusak voltak – így barátok és zenésztársak lettünk. Így alakult ki ez a közös játék.

 

 

 - Dehogynem, mert azt semmi nem pótolja! Ilyen esetekben a fellépések előtt egy nappal hamarabb utazom le, és azt a napot együtt töltjük, összepróbáljuk a kiválasztott dalokat. De ugyanígy működik a dolog a csonka Magyarország területén lévő koncertekkel is, ha a baráti együttesekkel játszom. Ha úgy ítélem meg, hogy a zenei szint számomra vállalható, akkor nagyon szívesen lépek fel a fiatalokkal.

 

 

 - Kevés kivételtől eltekintve, egyedül autózom ki. Máshogy nem is érdemes, mert egy komplett zenekar vár kint, és már így szoktam meg. A kocsiban legalább nyugodtan zenét hallgatok, de az utakra viszont nagyon kell figyelni, az utolsó kiruccanást egy felnim bánta. (nevet)

 

 

 

 - A három klub közül kettő (a székelyudvarhelyi és a kézdivásárhelyi) motoros klub volt, ezért természetesen Scorpions, Steppenwolf, Deep Puple, Judas Priest számok kerültek a programba, a magyarok közül pedig – értelemszerűen, ha már húsz évet énekeltem ott – Pokolgép és persze P. Mobil nóták is elhangzottak, de elővettünk P. Box és Hobo Blues Band dalokat is, de a sajátjaim közül is eljátszottunk párat. 

 

 

 - Igen, mindegyik helyen pár perc híján két órát játszottunk. És két koncerten voltak előttünk helyi zenekarok is.

 

 

 - A pénteki napon, a székelyudvarhelyi ex-Thunder Club-ban állítólag nagyon régen voltak ennyien egy koncerten, mint most, de a szombati kézdivásárhelyes, Flagellum Dei MC Klubházas buli is teltházas volt. És ami kellemes meglepetés volt, hogy a harmadik helyszínen, a vasárnapi nap és a kissé emeltebb jegyárak ellenére a szászrégeni Caffe Crinul is tele lett.

 

 

 - Igen, lesznek újabb fellépések, már április végén visszamegyek négy alkalomra szintén a Cold Taste társaságában. De persze nem csak ilyen klubszintű meghívások vannak. Májusban az Atilla Fiai Társulattal a csíksomlyói búcsú előtti napon fogunk fellépni Varga Miklóssal kiegészülve, nyáron pedig jönnek a nagy fesztiválok, amelyekre szintúgy megyünk az itthoni csapatokkal: a Dinamittal is, aztán Kalapács Joci barátommal. Ami még ezen kívül biztos, hogy Nagyboldogasszony Napján, augusztus 15-én, Csíksomlyón, a nyeregben, bemutatásra kerül a Csaba királyfi székely nemzeti rockopera, amelyben én játszom az egyik főszerepet. Már most is dolgozunk ezen, de előtte egy héttel már ott a helyszínen is elkezdődnek a próbák, táncosokkal, lovasokkal, íjászokkal együtt, nagy stábbal, és hát ez egy nagyon nagy kihívás lesz, mozifilm is készül róla. Augusztus 23-án pedig a székelyudvarhelyi városnapokon játszunk, szintén az Atilla Fiai Társulattal.

 

 

 

 - Igen, de nem is olyan kicsike, mert három és fél tonnás! (nevet) Sikerült hosszas keresgélés után egy 1977-es Ford Transit MK1-es kisbuszt megvennem. Ilyenem volt már az ős-Coda idején is, tehát 1988-ban, és akkor ezzel jártuk az ország-világot. Nagyon megszerettem ezt az autótípust, és tulajdonképpen márkahű lettem, mert utána mindig maradtam a Ford Transit-oknál, mert az összes zenekaromnál, ahol túlnyomó részt én vittem a bandát meg a cuccot, én feleltem a szállításért, mindig ilyen mikrobuszt választottam. Gyakorlatilag ez már a kilencedik Ford Transit-om! (nevet) És most visszatértem a legelsőhöz, mert ez egy negyven éves autó. Oldtimer vizsgára szeretném vinni, tehát teljes mértékben minden fel lesz újítva rajta. Ez egy tűzoltó autó, és kora ellenére nagyon megkímélt állapotban van, mert összesen 19 ezer kilométer van benne, ami azt jelenti, ha leosztod, hogy a németek évente még 500 kilométert sem mentek vele. Tehát motorikusan, mechanikusan gyakorlatilag kb. egy egyéves autónak felel meg. Persze karosszéria munka lesz rajta bőven, meg futómű, fék, de mivel ez is a hobbim, szeretem csinálni, most, hogy jön a jó idő, a szabadidőmben a kertészkedés mellett ezzel fogok foglalkozni. A garázsba viszont nem fér be, úgyhogy csillaggarázsban dolgozunk majd rajta. (nevet)

 

 

 - Ezek az autók Németországban voltak forgalomban, de, mint említettem, ez egy tűzoltó autó, ezért nagyrészt kaszárnyában, garázsban állt, tehát védett helyen volt, csak a riasztásokkor kellett használni, ezért maradt meg ennyire jó állapotban. Aztán a leselejtezése után, kb. tíz évvel ezelőtt került Magyarországra. Én egy faluban találtam meg, egy művház mellett állt, onnan kellett kihúzni és hazahozni hozzám.

 

 

 - Egy „retró”  buszt szeretnék belőle csinálni. Kétezres V4-es motor van benne, duplakerekű, a belsejébe elférnek a hangfalak, dobok. Jó erős autó, ezt tapasztalatból mondom. Utángyártott oldtimer alkatrészeket lehet szerezni Németországból és Angliából, de elég aranyáron mérik ezeket, úgyhogy meglátjuk, hogy majd hogyan haladunk a felújítással. Belül a tetőkárpitot és a szigetelést biztos meg fogom csináltatni, a külső piros színen viszont gondolkozom, hogy átfényezzük-e, mert ez nekem annyira nem jön be. 

 

 

 

 - Hát, nem ész nélkül, tehát nem úgy, hogy minden hétvégén 800 meg 1000 kilométereket, csak itt a környéken. Viszont zenekari fotózásokhoz biztos fel lesz használva. (nevet) Mivel az oldtimer autókat eredeti állapotukban kell vizsgáztatni, ezért egyelőre a gyári, fejtámla nélküli, lehajtható „fapadok” is benne maradnak. De azt nem kívánom senkinek, hogy azokon mondjuk többszáz kilométert utazzon, mert így a zenekar tagjai azt hihetik, hogy büntetésben vannak. (nevet)

 

 

 - Igen, úgy áll a dolog, hogy pár héten belül meg fog jelenni egy CD, amiről Németh Gábor zenekarvezető többet tudna mesélni. Az öt évvel ezelőtti „Játszd, ahogy akarod” című album újságmellékletként jelent meg anno, és az az anyag fog most önállóan (ismét) megjelenni annyi változással, hogy az én hangommal fog kijönni, mert újra felénekeltem az összes számot, valamint újra lett keverve a lemez. A zenekar vadonatúj dalokon is dolgozik, de ezen a kiadványon biztos, hogy még nem lesz új szerzemény, mert már kész a master.

 

 

 

 - Egy dupla Rudán Joe DVD kiadását tervezem, aminek első korongján ennek a koncertnek a java lenne, de bajban vagyok, mert akkor élőben 42 számot játszottunk öt blokkban, és a színpadon közel harminc barátom játszott az ötórás buli alatt. Úgyhogy ezt nem lesz egyszerű megvágni. Az első szűrés alapján 28 dal lesz rajta, és próbálom úgy összeválogatni az esten elhangzó számokat, hogy az egész pályafutásomat felölelje a végeredmény. A második diszkre pedig olyan nagyon régi archív anyagokat szeretnék összeválogatni, amiket még nem nagyon láthatott a közönség. A film például a legelső Coda felállás koncertjével indulna, aminek a felvétele még 1988-ban, az orfűi EFOTT-on készült. Onnantól kezdve vannak nagyjából jó minőségű felvételek, de ezeket mind fel kell javítani. Én mindegyik Coda felállásról szeretnék számokat feltenni, tehát az ős-tagságtól kezdve, amikor még csak kizárólag pécsi zenészek alkották a csapatot, a Sipeki Zolis korszakig, majd a Tornóczky Ferikés formáción át a jelenlegi felállásig. Különlegességeket szeretnék, melyek eddig nem voltak láthatók, persze egyeztetve a régi zenészekkel a felvételekről. És ami még rendkívül fontos, hogy egy nagyon komoly bookletet, füzetet kapna a kiadvány, amiben rengeteg fénykép lenne, és egy mini sztorit is írnék bele az elmúlt 30-35 évemről.

 

 

 - A hanganyag lefülelése, rendezése készen van, mert a javítgatásokkal nem is nagyon akartunk foglalkozni. Minden úgy lesz rajta, ahogy aznap a színpadon elhangzott. Annak nem látom értelmét, hogy újravegyünk egyes részeket, mint ahogy ez meg szokott történni rengeteg koncert DVD esetében, mert akkor elveszik a buli varázsa.  Azt a hangulatot steril stúdiókörülmények között úgysem lehet visszaadni, akkor meg minek? Vállalom azt – a magam teljesítményét végignézve –, hogy ott az öt órás koncerten akkor így muzsikáltunk. A képanyag összevágása pedig pont a héten kezdődik, majd következik az archív felvételek válogatása.

 

 

 - Késő őszre tervezem a kiadást, hogy a karácsonyi piacra már biztos jó előre kint legyen.