Befejeződött Sameer Hamdan jordániai származású üzletember rózsadombi villájának évek óta tartó építkezése, írja a 24.hu. A II. kerületi luxusvilla azonban jóval nagyobb lett, mint amit a kerüli szabályok megengednének. A portál forrása szerint háromszoros a túlépítés.
Az üzletember régóta él Magyarországon, az elmúlt esztendőkben pedig a vele kapcsolatos hírek nagy része csillogó fejlesztésekről, a turizmusban betöltött szerepéről, állami kitüntetésekről és egyéb elismerésekről szóltak, ráadásul üzlettársával, Zuhair Fathival idén még a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatát is megkapták.
Hamdané többek között a Párisi Udvar is, melynek megnyitóján Orbán Viktor azt mondta:
Örömteli, hogy a jordán befektetők a magyar hagyományokat tisztelő emberek, és magyar embereknek adnak munkát.
Segítségből pedig nem is volt hiány a kormánypárt részéről, hiszen a Párisi Udvart az V. kerülettől vették meg, a felújítást az Eximbank közel 7 milliárdos hitele segítette, a kormány pedig kiemelt beruházássá minősítette a projektet. De térjünk vissza a luxusvillához!
Engedélytől eltérően épült
A Verecke úti építkezésről 2017-ben számolt be az Átlátszó, állításuk szerint Hamdan az akkor még fideszes vezetésű II. kerületnél nem jelentette be az építkezést, a portál pedig később azt írta, a fővárosi kormányhivatal vizsgálatot folytat az ügyben. A 24.hu felvételeit nézve az látható, egy kis pázsitot, valamint az oldalsó sövényeket leszámítva igencsak beépítették a tulajdoni lap alapján 1142 négyzetméteres telket.
A telek – az önkormányzat 24.hu-nak küldött tájékoztatása alapján – a helyi építési szabályzat szerint Lke-2/SZ-17-es besorolású építési övezetbe tartozik, azaz a felszín felett legfeljebb 12 százalékkal lehet beépíteni. Jelen esetben ez egy legfeljebb 137 négyzetméternyi alapterületű lakóházat jelentene. A zöldfelület arányának továbbá legalább 75 százaléknak kell lennie, tehát közel 855 négyzetméternek. Mindezeken túl 7,5 méter lehet a legmagasabb pontja az épületnek, a felszín alatt pedig 18 százalékos beépítés végezhető.
A portál helyszíni mérései, becslései alapján a fenti feltételeknek több ponton sem felelhet meg a luxusvilla. A 24.hu-nak a II. kerület azt a tájékoztatást adta, bár nincs hivatalos jogkörük állást foglalni, de a telek jól láthatóan engedélytől eltérően épült be. Kitértek továbbá arra is, az ily módon történt beépítés „csak akkor tud használatbavételt kapni, ha szabályos, illetve, ha szabályossá tették fennmaradási engedély keretében, ez vonatkozik a garázsra is.” Válaszukban hangsúlyozták, „ezen engedélyeztetés előtt településképi véleményezést kell lefolytatni, amiről a polgármester dönt.”
A Verecke úti lakóépület
mert azt állapította meg, az engedély nélkül megvalósult épületek nem felelnek meg az illeszkedési követelményeknek. Ekkor a városrész polgármestere a fideszes Láng Zsolt volt. A volt polgármester egyébként a portál megkereséseire nem reagált. A kerület szerint ezekből az következik, fennmaradási és így használatbavételi engedélyt sem kaphatna az ingatlan, és az használatba sem (lenne) vehető, amíg a szabálytalan állapot fennáll.
Az idei évtől a fennmaradási engedélyezés már a kormányhivatal építésfelügyeletének hatásköre. Az „építésügyi feladatellátás átszervezése következtében a jegyzői építésügyi hatóság 2020. február 29-én megszűnt, azaz az önkormányzati igazgatásnak, benne a polgármesternek, a főépítésznek építésügyi területen sem hatásköre, sem jogköre, sem betekintési lehetősége nem maradt” – közölte a II. kerület.
Ugyanakkor a hivatal a Verecke úti villának utánanézett „az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszerben is. Nem találtunk semmilyen érdemi információt, amelyből következtetni lehetne az építkezés, a kivitelezés és a használatbavétel jelenlegi állására.” Hozzátették, a fővárosi kormányhivatal Észak-Budai Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztályának vezetőjénél idén júliusban érdeklődtek az ügy fejleményeiről, de kérdésükre azóta sem kaptak választ.
Mindenki azt csinál, amit akar?
Az önkormányzat válaszában hangsúlyozta, a kerület ma már építésrendészeti eljárást nem kezdeményezhet az építésfelügyeleti hatóságnál, az önkormányzatnak építésügyi hatósági ügyekben, ideértve az egyszerű bejelentés alapján létesülő lakóépületeket is, gyakorlatilag annyi a jogosultsága, mint bármelyik nem ügyfél állampolgárnak.
A portál egy forrása szerint pedig „a hegyoldalban eddig is azt csinált mindenki, amit akart.” A kerületeknek a NER tizedik évére nem igazán maradt beleszólásuk abba, hogy területükön ki s hogyan építkezik.
A Verecke úti villa ügyében két éve eljárást indító fővárosi kormányhivatalt az elmúlt hetekben kétszer is megkereste a 24.hu, hogyan is állnak a vizsgálattal, cikkük megjelenéséig azonban nem kaptak választ. A portál megkereste Hamdant is, aki közölte, nem kíván nyilatkozni, ezt ugyanis megteszi helyette cégének képviselője.
A Mellow Mood Hotels hivatalos nyilatkozata pedig elismeri a túlépítettséget: A Verecke úti ingatlannal kapcsolatban arról szeretném tájékoztatni, hogy az ingatlant érvényes használatbavételi engedéllyel vásárolta Sameer Hamdan, amely
azonban ezen „túlépített” állapot a korábbi tulajdonos kérelmére fennmaradási engedéllyel jóváhagyásra került. A felújítással kapcsolatban arról tájékoztatom, hogy az átalakítás tervei benyújtásra kerültek az illetékes hatósághoz, azonban még jelenleg is folyamatban van az eljárás, ezért ebben a témában jelenleg nem kívánunk nyilatkozni.
A történet végén érdemes megjegyezni még azt, hogy a családi élet háborítatlansága érdekében magánlaksértés miatt vonható felelősségre az, aki kamerával felszerelt légijárművével az érintettek hozzájárulása nélkül más lakásáról vagy az ott tartózkodókról felvételt készít, ismertette nemrégiben törvényjavaslatát az innovációs minisztérium. A drónszabályok januártól lesznek érvényesek.
A 24. hu felidézte, a közelmúltban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az Átlátszónak adott igazat, miután a portál drónfelvételekkel mutatta be az állami plakátkampányokon gazdagodó Balásy Gyula luxusvilláját. Az indoklás alapján: a tájékoztatáshoz fűződő kiemelt fontosságú érdek, hogy az üzletember és cégei vagyoni helyzetéről a nyilvánosság tájékoztatást kaphasson.