Demográfia és termelékenység
A magyar gazdaság jelenlegi kilátásai kapcsán a szakértő elmondta: a növekedés alapján most egy jó trendben van a magyar gazdaság, de a bővülés lassulhat a következő időszakban. Azt is megjegyezte, hogy ha a nyers adatok mögé tekintünk a beruházásokra, az oktatásra, akkor máris nem annyira pozitív a kép.
A növekedéshez két szempontot nevezett meg:
- „Az egyik a demográfia, azonban az elöregedés elleni küzdelem nagyon hosszú folyamat. Rövidtávon politikai döntésen múlik, hogy az egyes országok milyen mértékben hajlandók befogadni bevándorlókat, illetve lehet élénkíteni a születésszámot bizonyos intézkedésekkel, ahogy azt például Lengyelországban látjuk.”
- „Szerintem azonban Magyarországnak a demográfia mellett a termelékenységre kellene nagy figyelmet fordítani, hiszen az kirívóan alacsony a magyar gazdaságban Nyugat-Európához képest.”
Christopher Dembik szerint most jó alkalma van Magyarországnak arra, hogy a termelékenységbe fektessen, „bár ez nem egyszerű”. A szakértő példaként említette a robotika fejlesztését az iparban, illetve a magánberuházások élénkítésének fontosságát.
„Ebben pedig a kormány például adócsökkentéseken keresztül segíthet azoknak a cégeknek, akik új technológiába invesztálnak, Németország például régóta alkalmazza ezt a módszert”
– mondta.
Euró helyett gazdasági együttműködés
Dembik szerint Kelet-Közép-Európa legfontosabb problémája az, hogy ugyan kiemelkedő GDP-növekedést tud felmutatni, de nincs esélye utolérni Nyugat-Európát. A régió másik problémájának nevezte, hogy ha az országok egyszer csatlakozni akarnak az eurózónához, akkor „a mostani versenyképességi előnyüket, ami az árakból és az árfolyamból fakad, szinte teljesen elveszítik”. A szakértő leszögezte:
„ezért kellene most a termelékenységbe fektetni, ami öt-tíz éven belül megmutatkozna a növekedésben és a versenyképesség javulásában is.”
Úgy vélekedett a Portfólinak, hogy a kelet-európai régiónak nem az eurózónához való csatlakozás a legjobb választás, hanem az erősebb gazdasági együttműködés a kelet-közép-európai országok között.
Christopher Dembik arra hívta fel a figyelmet, hogy a lengyelek soha nem fogják rászánni magukat a csatlakozásra az eurózónához, de a régió többi országában is erős kétségek vannak ezzel kapcsolatban. Hozzátette:
az euró jelenleg túl erős a magyar és a lengyel gazdaság, illetve ipar számára.
„Két fő probléma van a valutaövezettel jelenleg: ha valaki már a tagja, akkor az ő szempontjából egyértelműen látszik, hogy nem működik jól, a jelenlegi formájában csak Németország számára igazán előnyös, ha pedig valaki még nem tag, de gondolkodik azon, hogy belépjen, akkor szerintem azt kell látnia, hogy közel sem fog annyit profitálni a gazdasági integrációból, mint korábban gondoltuk, mivel a kapcsolat már most is erős például Magyarország és Németország között”
- jelentette ki a szakértő.
Dembik rámutatott: az eurózónába való belépés helyett sokkal fontosabb lehet, hogy a régió országai találjanak egy olyan saját piacot, amit uralhatnak.
„Magyarország hasonlóan Csehországhoz az autógyártásra és az autóipari beszállítókra próbálna építeni”
– jegyezte meg.
AZ EU optimista és pesszimista jövője
A szakértő arról is beszélt, hogy egy kihívásokkal teli időszak jön az Európai Unió számára. Az optimista forgatókönyve szerint kialakul majd egy valódi kétsebességes euróövezet, amely Nyugat-Európából és Kelet-Közép-Európából fog állni, ebben a felállásban szerinte már csak Ausztria helye kérdéses. A pesszimista forgatókönyve az, hogy az Európai Unió fog kettészakadni egy nyugati és egy keleti közösségre.
„Most azt gondoljuk, hogy elsőként Ausztria csatlakozik majd a visegrádi országokhoz, az új német kormány pedig csatlakozik majd a francia úthoz. Ez pedig nem túl pozitív jövőt vetít előre Kelet-Közép-Európa szempontjából”
– mondta Dembik.
Szerinte Emmanuel Macron francia államfő kész lesz vállalni a konfliktust, vagyis kialakul majd egy jelentős feszültség a francia-német tengely és a visegrádi országok között.
„Azt gondolom, hogy ez valóban egy komoly kockázat, ami még nincs beárazva a piacokon jelenleg”
– tette hozzá.
Nyugaton nem kell a kelet-európai munkaerő?
Kérdésre Dembik kitért a kelet-európai munkaerő elvándorlásának témájára is, kijelentette, szerinte egyre több kelet-európai munkavállaló jön rá, hogy nem feltétlenül látják szívesen Nyugat-Európában.
„A fiatalok egy része továbbra is elvándorláson gondolkodik, de gyorsan kiábrándulhatnak, mivel lényegesen kisebb a munkaerőhiány, és magasabb a munkanélküliség, mint Kelet-Közép-Európában. Ráadásul egyre több országban látni a populista bevándorlás-ellenes pártok előretörését, ami szintén azt sugallhatja sokaknak, hogy nem látják őket szívesen.”