Sokakat nem lepett meg Baranya megyében, hogy a gazdasági válság alatt hiányoznak a tartalékok, mert az emberek már kénytelenek voltak hozzászokni a nélkülözéshez, az alacsony bérekhez, a munkahelyek hiányához. Annak viszont középtávon is hatása lesz, hogy a kormány az emberek után megszorongatja a településeket is – erről Schwarcz-Kiefer Patrik Baranya megyei önkormányzati képviselő beszélt az Alfahírnek.
A jobbikos politikus szerint a visszajelzésekből az látszik, hogy a koronavírus-járvány első hullámával érkező válság érintette komolyabban a baranyai lakosságot, viszont tetézi a problémákat, hogy a helyzet továbbra sem javult.
A Baranya megyei cégekre semmilyen hatással nem voltak a gazdaságélénkítő intézkedések, ellenben 2020 első negyedévében Baranyában volt az ország legmagasabb munkanélküliségi rátája, 9,2 százalékkal – mutatott rá, megjegyezve, hogy amikor ezt szóvá tette a megyei közgyűlésben, a testület nem tudott alapos magyarázattal szolgálni.
A Jobbik politikusa úgy véli, elsősorban a munkavállalókat kellett volna kisegíteni a válság idején, ezért is javasolta az ellenzéki párt osztrák példára a bérek 80 százalékos állami átvállalását. Úgy látják, csak így lehetne biztosítani az emberek megélhetését és szinten tartani a fogyasztást, egyúttal biztosítva azt is, hogy amikor vége lesz a válságnak, a gazdaság ne a nulláról kezdjen építkezni.
Schwarcz-Kiefer Patrik érdeklődésünkre arról is beszélt, a megye kisebb települései előtt két út jelent meg: azok, akik a gépjármű- vagy az iparűzési adóból fejlődő pályára tudtak állni, most komoly bajba kerültek. Emellett azok, akik ezzel a lendülettel eddig sem számolhattak, most a kormány döntései miatt még lejjebb kerültek. Természetesen ezt a helyi polgármesterek is tudják, de Schwarcz-Kiefer szerint a településvezetőknek
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki szembe próbál menni a fősodorral, annak a lehetőségeit beszűkítik, terveit megpróbálják ellehetetleníteni. A képviselő szerint egy kistelepülés életében már az is komoly szerepet játszik, ha nem kap pénzt a Magyar Falu Programból, ami könnyen megtörténhet, ha erről bosszúból így dönt a helyi kormánypárti országgyűlési képviselő.
A megyei képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy a megyeszékhelyek tudatos gyengítése az adott megyék egészére is kihathatnak: például Pécs esetében ha az elvonások visszavetik a város működését, miközben még a korábbi vezetés adósságait is törleszteni kell, az a környező településekre is negatív hatással lehet.
Más kérdés, hogy mit tehet ez ellen az ellenék. Mert legyen szó akár a félelemre és zsarolásra építő politikáról, akár az önkormányzatiság leépítéséről, egy ilyen típusú rendszer felszámolásához elsősorban kormányváltásra van szükség. Schwarcz-Kiefer Patrik szerint az ellenzék addig is minden erejével igyekszik felhívni az emberek és a döntéshozók figyelmét a problémákra, szakmai javaslatokat tesznek, és a kormánypárti képviselőkre folyamatos nyomásgyakorlást helyeznek.