Az EU-tagság lett a gyújtóbomba
Újabban az uniós tagsághoz való hozzáállás szolgáltatja a muníciót a Fidesz és a Jobbik összecsapásaihoz. A kormánypárt lényegében azon rugózik, hogy a Jobbik azonnal kiléptetné Magyarországot az Európai Unióból. Vona Gábor, a Jobbik elnöke és frakcióvezetője hétfőn ezt az Országgyűlésben cáfolta, azt azonban kijelentette: a tagságról népszavazást tartanának. Napirend előtti felszólalásában legitimnek nevezte álláspontját, és emlékeztetett rá, hogy David Cameron brit miniszterelnök ugyanerre készül a szigetországban.
„A Jobbik programjában az van benne, hogy a csatlakozási szerződés módosítására van szükség, és szerintünk a csatlakozási szerződés módosítása igenis egy felelős álláspont, mert nem tudom, hogy önök hogy képzelik el a magyar élelmiszeripar és a magyar feldolgozóipar talpra állítását a jelenlegi feltételek között”
– mondta Vona Gábor.
L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára reagálva a Jobbik elnökének napirend előtti felszólalására kijelentette: lehetetlen fejleszteni az élelmiszeripart az unió nélkül.
„Azt kérem önöktől, hogy végre tisztességesen fogalmazzák meg, hogy milyen ügyben akarnak csatlakozási szerződést módosítani. Pontosan mondják meg, hogy a csatlakozási szerződés mely szakaszát kívánják módosítani, mégis miről akarnak népszavazást tartani, mert nekünk erről halvány fogalmunk sincsen, így nincs is meg a közös vitaalap. Tisztelt képviselő úr! Magyarország miniszterelnöke múlt heti beszédében is kiemelte azt, hogy Magyarország számára az európai közösséghez való tartozás alapvető érdek és alapvető érték, éppen ezért mi, magyar demokraták sem az Európai Unióból, sem a NATO-ból nem akarunk kilépni, számunkra ez a közösség, ez a család, amelyben, köszönjük szépen, megtaláljuk a helyünket”
– mondta L. Simon.
A csatározás a két párt közleményeiben is tovább folytatódott. A Fidesz-frakció szerint Vona Gábor „szemrebbenés nélkül hazudik és a nagy cukiság-kampányában máris megtagadja a Jobbik múltját, céljait és cselekedeteit”, pedig „a Jobbik elnöke nem egy alkalommal feketén-fehéren kimondta: Magyarországnak ki kell lépnie az Európai Unióból”. A Jobbik válaszul azt közölte, hogy a párt „továbbra is tartja a programjában szereplő ígéretét, amely szerint uniós csatlakozási szerződést kell módosítani, és szükség esetén népszavazásnak kell dönteni EU-tagságunkról”. Továbbá a Jobbik azt javasolta a Fidesznek, hogy „tanulmányozza a Jobbik 2010-es és 2014-es programját, végre legyen egyenes és következetes, ne csak hangzatos szavakkal bírálja heti szinten az EU-t”.
Nagy programmustra
Az Alfahírnél úgy gondoltuk, segítünk a Fidesznek, és elővettük a Jobbik választási programjait, amelyekben megnéztük, hogy mit gondolt a párt az Európai Unióról 2009-ben, 2010-ben és 2014-ben.
Magyarország a magyaroké!
Magyarország a magyaroké! – A Jobbik programja a magyar érdek védelmében, a Nemzetek Európája megteremtéséért címmel jelent meg a nemzeti radikális párt 2009-es programja az európai parlamenti választásra. Az eredmény az első igazi áttörést hozta el a Jobbik számára. De mit gondoltak 6 évvel ezelőtt a jobbikosok az Európai Unióról?
Programjában két alapvető kérdésre kereste a választ a nemzeti radikális párt:
Létezik-e reális alternatívája a jelenlegi berendezkedésű Európai Uniónak?
Lehetséges-e határozottabban képviselni a nemzeti érdekeinket, mint ahogyan azt parlamenti pártjaink teszik?
„A jövő Európájának nyitottnak kell lennie az együttműködés rugalmas formái, a kivételek iránt, a népek önrendelkezési joga alapján. A demokrácia megköveteli a nyilvános, kritikus vitát, választott politikai vezetőket, azok elszámoltathatóságát. A föderáció sok jelét felmutató irány, egy jövőbeli európai szuperállam, elvetendő. Az önrendelkezéshez való jogot az ENSZ-határozatokkal összhangban minden nemzet számára biztosítani kell. A Jobbik Magyarországért Mozgalom egy ilyen elveken alapuló európai együttműködés mellett kötelezi el magát, ezt kívánja képviselni az Európai Parlamentben”
– olvasható a 2009-es programfüzetben.
Már 6 évvel ezelőtt a Nemzetek Európája, a szabad és független nemzetek kölcsönös előnyökön alapuló együttélésének modellje mellett érvelt a Jobbik, ehhez pedig partnert látott az ún. euroszkeptikus pártokban. A Jobbik elutasította a Lisszaboni Szerződést, amely utat nyit a nemzetállamokat felszámoló Európai Egyesült Államok felé. Mostanság már az Orbán-kormány is a brüsszeli birodalomépítés ellen hangoskodik, de a Gyurcsány-kormány alatt pont a Fidesz segítségével lett meg a szerződés törvénybe iktatásához szükséges kétharmados szavazati arány. Ráadásul a 300 oldalas és 17 másik szerződésre hivatkozó dokumentumot nyilvánvalóan úgy fogadták el 24 órán belül, hogy idejük sem volt áttanulmányozni.
Radikális változás
A Jobbik 2010-es Radikális változás című országgyűlési választási programjában is megismétlésre kerültek a párt európai uniós alapvetései:
- az Európai Egyesült Államokat előrevetítő Lisszaboni Szerződés elutasítása
- a Nemzetek Európájának koncepció támogatása új szövetségesekkel
- a magyar érdek megalkuvás nélküli érvényesítése
- az Európai Unió által is támogatott regionális politika maximális kihasználása a csonkaországi és a határon túli magyarok közötti gazdasági és kulturális nemzetegyesítés céljára
A párt további alapvetésként fogalmazta meg, hogy az Európai Unió nem egyenlő Európával.
„Magyarország nem azáltal tartozott Európához a múltban, hogy belépett az Unióba, hanem a történelme jogán, és a jövőben sem az alapján leszünk európaiak, hogy tagjai maradunk-e az EU-nak, hanem azáltal, hogy – akár az Unióval szemben is – hűek maradunk az európai alapértékekhez.”
A Jobbik úgy gondolta, hogy Magyarország jövője hosszabb távon nem képzelhető el a Lisszaboni Szerződés által körvonalazódó EU keretein belül. De nem konkrét kilépést fogalmazott meg a párt, csupán az egyik lehetőségként említette a közösségből való távozást, amennyiben az unió megállíthatatlanul egy globális szuperállammá való válás útján indul el. A másik lehetőségként azt vázolta fel, hogy Magyarország megtalálja az unió tagállamaiban azokat a szövetségeseket, akik hasonlóan gondolkodnak, és egészen új pályára állítják a kontinentális együttműködést, amely a Nemzetek Európájában teljesedne ki.
Kimondjuk. Megoldjuk.
A 2014-es Kimondjuk. Megoldjuk. című országgyűlési választási programban maradtak a párt korábban lefektetett alapvetései, ugyanakkor új pontok is megjelentek kiegészítésként.
A Jobbik egy független EU-mérleg elkészítését javasolta, mert a párt szerint Magyarország uniós tagsága ráfizetéses.
„Egy átfogó, a közvetett hatásokat is vizsgáló EU-mérleg elkészítésére van szükség, amit parlamenti szinten is többször javasoltunk már. Ennek értelmében Magyarországon először végre számszerűsíthetővé válna az, hogy mennyit hozott nekünk az EU-tagság, és mekkora ráfizetéssel kell számolnunk.”
A 2010-2014-es parlamenti ciklus szülte a Jobbik népszavazási javaslatát is az uniós tagságról. A párt ezt egy már 2009-es alapvetésével indokolta, vagyis amennyiben az unió továbbra is a brüsszeli birodalomépítés irányába halad, akkor meg kell fontolni az ország megmaradása érdekében a kilépést a közösségből. Ebben az esetben Magyarország jövőjét – Norvégiához, Svájchoz és Izlandhoz hasonlóan – az Európai Gazdasági Térségben, hazánk kapcsolatrendszerének átalakításával, az egyoldalú euroatlanti függőség megszüntetésével képzelnék el.
Ehhez kapcsolódva, mintegy kiegészítésként, vagy alternatívaként jelent meg a 2009 óta támogatott Nemzetek Európájának koncepciója, amely az unió - hasonló gondolkodású - tagállamainak szövetségére épülne. A 2014-es program egy közép-európai összefogást is felvázolt az unió birodalomépítésével szemben.
„A keleti nyitás politikájának felvállalása mellett szükségesnek tartjuk egy lengyel-magyar-horvát tengely létrehozását, megteremtve a közös érdekérvényesítés lehetőségét az Európai Uniót domináló nyugat-európai országokkal szemben, felkészülvén egyben az Európai Unión kívüli életre is. Ez az együttműködés a közös uniós helyzetre tekintettel kiegészülhet Szlovákia vagy Románia részvételével. Egy ilyen szoros együttműködésnek azonban feltétele, hogy ebben a két országban biztosítsák az őshonos magyar népesség megmaradásához, identitásának megőrzéséhez szükséges széles körű jogokat.”
Nemzetek Európája
„Mi magyarok, nemcsak elszenvedői, hanem alakítói is lehetünk a saját sorsunknak, sőt az Európai Uniónak is. Példát tudunk adni másoknak is bátorságból, szókimondásból, lényeglátásból, igazságkeresésből. Felróhatjuk jogfosztottságunkat, követelhetjük jogainkat és egyenlő méltóságunkat”
- olvashatóak Morvai Krisztina EP-képviselő gondolatai a Jobbik Nemzetek Európája című 2014-es Európa parlamenti választásokra készült programfüzetének hátoldalán.
A Nemzetek Európája tartalmazza mindazon pontokat és alapvetéseket, amelyeknek gyökerei már a Magyarország a magyaroké! című 2009-es programban is megjelentek, továbbá kibontották és részletezték a 2014-es országgyűlési választási programban megfogalmazott legfőbb célkitűzéseket és a párt uniós programjának a kiegészítéseit.
A Jobbik valódi gazdasági szabadságharcot hirdetett, melynek első lépései a csatlakozási szerződés módosításnak a kezdeményezése, a külföldiek földvásárlási moratóriumának meghosszabbítása és az államadósság azonnali újratárgyalása. További lépésként fogalmazódott meg a devizahitelesek helyzetének törvényhozás útján való megoldása, illetve hogy a Magyar Nemzeti Bank ne az Európai Központi Banknak, hanem a Magyar Országgyűlésnek feleljen.
Közös vitaalap: csak olvasnia kell a Fidesznek
A Jobbik programjait megvizsgálva megállapítható, hogy a radikális párt főbb alapvetései 2009 óta nem változtak az Európai Unióval kapcsolatban. Kezdettől fogva elutasítják a Lisszaboni Szerződést, az Európai Unió birodalommá való válását, a nemzetállamokat felszámoló Európai Egyesült Államok létrehozását, helyette a Nemzetek Európáját támogatják. Az unión belül fontosnak tartják a határozott érdekérvényesítést, a szövetségkeresést. Újratárgyalnák a csatlakozási szerződést, az ország államadósságát, megvédenék a magyar földet, mérlegre tennék az ország uniós tagságát, vizsgálnák az uniós források körüli korrupciót, illetve nagy hangsúlyt fektetnének az EU-n belüli magyarság önrendelkezésének előmozdítására. A kilépést abban az esetben tartják szükségesnek, hogy ha a brüsszeli birodalomépítés koncepciója nem váltható fel belülről a szabad és független nemzetek kölcsönös előnyökön alapuló együttélésének modelljével. Fontos azonban, hogy a kilépést is népszavazáshoz kötnék, vagyis a magyar emberek dönthetnének az ország sorsáról. A Jobbik a kilépés esetére sem marad adós alternatívával: a keleti nyitás politikája mellett közép-európai összefogás létrehozását látja szükségesnek.
A mai napig mindenki hozzáférhet az interneten a Jobbik választási programjaihoz. L. Simon Lászlónak és a többi fideszes politikusnak nem kell mást tennie a közös vitaalap érdekében, mint elolvasni az Alfahír cikkét, illetve tájékozódni a Jobbik honlapján.