Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a transznemű emberek nemének jogi elismerését betiltó 33. § folyamatban lévő eljárásokra való alkalmazását.
Tavaly márciusban, a koronavírus járvány első hullámának csúcspontján, néhány nappal a szükségállapot kihirdetése után nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlésnek a közigazgatási salátatörvényt, amelynek 33. §-a megszüntette annak lehetőségét, hogy a transznemű és interszex emberek nemüket és nevüket hivatalos irataikban megváltoztassák. A jogszabály a transz embereket arra kényszeríti, hogy olyan iratokkal éljenek, amelyek nem tükrözik nemi identitásukat és/vagy megjelenésüket. A jogszabályba ráadásul egy olyan rendelkezés is bekerült, amely az új szabályokat a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni rendeli, ami különösen annak fényében rendkívül visszás, hogy sok érintett már évek óta várt kérelme elbírálására - számol be róla közleményében a Háttér Társaság.
Nőnapi mementó genderről, abortuszról, 33-as paragrafusról, erőszakról és szexizmusról
Tartogatott egyet s mást 2020 nőügyileg, az események pedig egy még érdekfeszítőbb 2021-es esztendőt ígérnek. Ennek, és persze a nőnap apropóján évértékelőre adtuk hát fejünket Antoni Ritával, a Nőkért egyesület elnökével, hogy beszéljünk többek között politikai fegyverekről, vagy épp arról, mi lehet markáns része a kormány 2022-es kampányának.
A 33. § hatálybalépést követően ezen kérelmeket a hatóságok az új jogszabályra hivatkozva sorra elutasították. Több tucatnyi kérelmező azonban nem hagyta annyiban az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazását, és a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság segítségével közigazgatási perben támadta meg az elutasító döntéseket. A Miskolci Törvényszék decemberben az Alkotmánybíróságtól kérte azon rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, amely előírta a jogszabály alkalmazását a már folyamatban lévő eljárásokra is.
Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatában a felperessel és a Miskolci Törvényszékkel értett egyet, és megsemmisítette a vonatkozó rendelkezést. Az AB szerint „az állam intézményvédelmi kötelezettsége körében nem alkothat olyan eljárási kereteket, amelyek valamely Alaptörvényben biztosított jogot alaptörvény-ellenes módon korlátoznak”. Az AB külön is kiemeli hogy egy 2018-as döntésében a nem- és névváltoztatás lehetőségét a transznemű emberek korlátozhatatlan alapvető jogának minősítette.
Az AB döntésével a 33. § okozta alaptörvény-ellenes helyzet nem szűnik meg teljes mértékben. A Miskolci Törvényszék indítványa – és így az AB határozata – csak a folyamatban lévő eljárásokra vonatkozik, tehát aki korábban nem adott be kérelmet, annak továbbra sincs lehetősége nemének jogi elismertetését kérni. A Háttér Társaság így tovább folytatja a pereskedést, hogy az AB az egész 33. § alaptörvény-ellenességét megállapítsa.