Már korábban is feltettük a kérdést, hogy vajon mi értelme a sikondai Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatóriumot a komlói kórház elfekvő osztályával integrálni? (Igaz, ez az elképesztő ötletet azóta már elvetették, mikor nyilvánvalóvá vált, hogy a sikondai intézmény egyszerűen alkalmatlan erre a feladatra...)
Az Alfahír lebbentette fel a fátylat a komlói önkormányzat ügyködéséről, amiben természetesen nagy segítséget nyújtott Imre Ferenc, a Jobbik komlói szervezetének elnöke is. Emlékezetes, hogy az ügyben érdekelt szereplők korábban tagadták az összevonás lehetőségét, majd később elismerték azt, most pedig már nyíltan vállalják a sikondai szanatórium úgynevezett megmentését.
A Komlói Egészségcentrum (a városi kórház) a Magyar Államkincstár világhálón elérhető adatai alapján áprilisra már 396 millió forintos tartozást halmozott fel, márciusban ez az összeg még "csupán" 367 millió forint volt. Azaz egy hónap leforgása alatt majd 30 millió forint további adósságot termelt az intézmény.
Ez nemcsak arra hívja fel a figyelmet, hogy a kórház gazdálkodása korántsem áll stabil lábakon, de más megvilágításba helyezi dr. Tánczos Frigyes Attila, a kórház főigazgatójának nyilatkozatait is, aki pont a sikondai szanatórium nehéz gazdasági helyzetével indokolta az összevonást. Ezzel szemben, a bányász társadalom gyógyászati intézménye mindössze 13 millió forintos mínusszal rendelkezik (márciusban ez az összeg 12 millió volt).
Állítólag május 26-án dönthet az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) arról, hogy egyesítik a két intézményt.
Kicsit utána érdeklődtünk, hogy mégis milyen forgatókönyv mentén valósulhat meg ez a titokzatos átszervezés.
A magyar egészségügyi rendszert jól ismerő forrásunk szerint minden további nélkül megvalósulhat, hogy a hivatalos utat megkerülve, jó kapcsolati tőkével rendelkező kórházigazgató elérheti, hogy az ÁEEK elrendeljen egy intézményi összevonást. Forrásunk elmondta, hogy ő egy ilyen esetben egyértelműen a kihasználtság hiányával és a szervezés egyszerűsítésével érvelne, s ha már sikerül benyelni a rentábilis költségvetéssel rendelkező intézményt, akkor már egyszerűbb lenne magyarázni a 400 milliós hiányt is...
Sikonda esetében azonban a lebegtetés, a titkolózás mellett sok az ellentmondás is - és ezek a tényezők sohasem jellemeznek egy tiszta ügymenetet, ebben egyetérthetünk.
Ezt jól példázza Zombor Gábor, egészségügyért felelős államtitkár több megnyilvánulása is. Ugyanis a Sikonda-ügy már az Országházban is vitákat generált (a Jobbik két képviselője Hegedűs Lorántné és dr. Lukács László György is intézett kérdéseket a kormány felé), és Zombor az ilyen alkalmak során csak a kezeit mosta.
A sikondai szanatórium tönkretételét (vö.: összevonás) az államtitkár a komlóiak magánakciójának nevezte, s ezzel magyarázta azt, hogy nincs semmilyen konkrét részlettel tisztában. Őt mindössze arról tájékoztatták - mondta -, hogy a két intézmény gazdasági igazgatóságát integrálják, ami az államháztartási törvény alapján egyébként is kötelező volt.
Ezek szerint ilyen egyszerű megkerülni az egészségügyi államtitkárságot? Ennyire könnyedén kijátszható a magyar egészségügyi rendszer? Ilyen könnyelműen játszhatnak emberek sorsával? S nem csak a betegekről van itt szó, hiszen az összevonás nyilvánvalóan leépítéssel is kell hogy járjon, miközben a komlói kórházban több orvost is kiemelt bérezéssel (900 ezer forint / hó) foglalkoztatnak.
Igaz, arra mi is kíváncsiak vagyunk, hogy vajon ki fogja elmagyarázni majd a bányászoknak, hogy a nemrég felújított szanatóriumukat megszüntetik, hogy egy hotelt nyissanak helyette? Egy bányászvárosban kivívni a bányászok haragját, ehhez azért szükség lesz bátorságra...
Természetesen, továbbra is figyelemmel kísérjük a sikondai eseményeket, és tájékoztatjuk olvasóinkat a fejleményekről.