A kilencvenes években még 110, 2005 után már csak 18 védendő építészeti értéket tartottak nyilván Siófokon.
Hogyan tűntek el a százéves, eredetileg védett villák Siófokon a föld színéről az elmúlt tíz-tizenöt évben, hogy "modern" apartmanházaknak adjanak helyt? Ezt a kérdést is felszínre hozta a minapi eset, amikor a város egyik legszebb, századelős villaépületét dózeroltatta el a tulajdonosa se szó, se beszéd...
Hivatali visszaélést, kulturális örökségrombolást emleget Facebok-oldalán Balázs Árpád, Siófok korábbi (1994-2014) fideszes polgármestere a Balaton-közeli Köztársaság utcában legutóbb történt villadózerolás kapcsán. Azt is írja, hogy "ilyen engedélyhez csak úgy lehet hozzájutni, ha a főépítész véleménye után a polgármester személyesen aláírja, hogy a településképnek megfelel az épület eltűnése. Vagyis a város első embere adhatta ki a halálos ítéletet az üdülőterület egyik ékességére".
Tudni érdemes, hogy Lengyel Róbert, Siófok jelenlegi független polgármestere 2014. októberében csaknem kétharmados fölénnyel győzte le Balázst, a város mai főépítésze, Molnár Árpád pedig az elődje volt, hiszen (ugyancsak független polgármesterként) 1990 és 94 között vezette Siófokot. Ettől még persze lehetne Lengyel is, Molnár is "kulturális örökségromboló", üdülőterületi ékességekre halálos ítéletet kimondó. Ám állításuk szerint egyikőjüknek sem volt tudomása az ominózus villa elbontásáról (lévén, hogy bejelentés nélkül történt, s ahogyan megfogalmazták, éppen a Fidesz-kormány fideszes barátoknak szánt gesztusa nyomán ma már bejelentés nélkül bonthat szinte mindenki, amit csak akar...), annak azonban utánanéztek, hogy mikor és milyen módon került le a helyi védelem 2005 után több tucatnyi patinás siófoki ingatlanról – zömmel tehát az előző két (2006-10, 2010-14) önkormányzati ciklusban, amikor még nem Molnár Árpád volt a főépítész és nem Lengyel Róbert a polgármester...
"A város főépítészének tájékoztatása szerint a napokban elbontott villa helyi védelem alatt álló területen állt, maga az épület azonban nem volt védett"
– mondta Lengyel Róbert.
Településképi eljárás megindítása végett azonban bejelentési kötelezettsége lett volna a tulajdonosnak, aki ezt elmulasztotta, amiért bírságot szabunk ki rá, de ettől a villát még eldózerolták.
Az építésügyi előírások legutóbbi enyhítése óta a bontás nem engedélyköteles, kivéve, ha műemlékről, vagy helyileg védett épületről van szó. Mivel az eset nagy port vert fel a városban, utánanézettem a hivatali illetékesekkel, kiderítendő, hogy hibázott-e a valahol a város, ahogyan azt az előző polgármester magát tájékozatlannak mutatva híreszteli. Nos, az érintett villa 2016. júniusáig abba a körbe tartozott, melynek a bontása előtt a tulajdonosnak kérelmet kellett volna benyújtania, ma már azonban ezt nem kellett megtennie. A főépítészi iroda szerint a védett környékre való tekintettel a bontás bejelentésköteles lett volna, mindössze ilyen jogcímen tudunk bírságot kiszabni.
A siófoki polgármester idézte a főépítész e témában készített összegzéséből azt a szerinte sokat mondó megjegyzést, hogy „nem ez az első veszteség. Az elmúlt két önkormányzati ciklus alatt sajnos a Köztársaság utca ezen szakaszának a java odaveszett, hogy társas lakóépületek és társas nyaralók épüljenek. A helyi adóbevételek növelése sok más szempontot felülírt”.
Lengyel arra is emlékeztetett: 1992-ben még 110 védendő helyi építészeti értéket vett lajstromba a siófoki városháza, ennek 1997-es felülvizsgálata során 67-et hagytak a listán. Drasztikus csökkenés 2005-ben, a "társasházi bumm" indulása tájékán következett be, ezt követően már csak 18 helyi értéket tartott az akkori képviselő-testület védelemre méltónak. Csak a Köztársaság utcában, az úgynevezett SZOT-telepen egyszerre 18 villát kínált eladásra ekkortájt az akkori tulajdonos, ebből mostanra kilencet dózeroltak el, s épültek a helyükre apartmanházak; nem egyet „buli-apartmanként” hirdetnek, elvégre közel a Balaton,s a legfelkapottabb siófoki szórakozó negyed, a Petőfi sétány. A polgármestert a főépítész arról tájékoztatta: 2005-ben vezették be a területi védelem fogalmát is, ami annyit jelentett, hogy ha ha ebben az övezetben elbontottak egy építészeti értéket, akkor kötelezni lehetett rá a tulajdonost, hogy eredeti formájában építse vissza. Ezt a lehetőséget is megszüntette azonban tavaly az országos építési szabályok Fidesz-kormány általi különös, érthetetlen enyhítése… – Hát ekkor és így tűntek el a villák valójában Siófokon, és nem csak azok – tette hozzá a városvezető. – Lekerült ugyanis a védelem a hajdani kenyérgyár épületéről, melynek a helyén most sportcsarnok épül, vagy éppen az egykori Sörbárról is, ami a pláza része lett.
A legutóbbi villadózerolás nyomán keletkezett telken egyébként újabb társasházat tervez építeni a tulajdonos budapesti székhelyű Scala Novum Ingatlanforgalmazó Kft.
Fotózd le, ami szerinted védendő!
Négy éve, 2013-ban a Siófokon csak Karinthy-villának emlegetett hajdani Vitéz-panzió dobra verése keltett hullámokat, azt éppen az önkormányzat hirdette meg eladásra 114 millió forintért. A villában halt meg egy híján nyolcvan éve Karinthy Frigyes. Másfél éve a városháza főépítészi irodájának javaslatára újabb 12 épületet vettek egyedi védelem alá, ezeknek a száma így jelenleg 30. Mivel azonban a szakemberek szerint ennél jóval több értéket hordozó építmény van a városban, a főépítészi iroda is csatlakozott egy helyi civil szervezet napokban közzétett felhívásához. A Siófok Városért Egyesület arra kéri a helyieket: fotózzák le azokat az épületeket, melyek véleményük szerint helyi védelmet érdemelnek, azért, hogy unokáink is láthassák őket és helyükön ne ronda apartmanházakban kelljen "gyönyörködniük"...