Soha sem tapasztalt kukakrízisben fő az ország 2017 nyarán, hála a szemétfront államosításának: nem csak a lakosság nagy része nem kapott szemétszámlát az elmúlt fél évben, de ebből következően a szolgáltató cégek sem jutnak ugyanennyi ideje bevételhez. Az állami kukaholdingnak, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-nek (NHKV) tavaly április óta kellene beszednie országszerte a kukaürítési díjakat, majd ebből osztana vissza egy képlet alapján bizonyos összeget a szemétszállítást ténylegesen végző régiós közszolgáltatóknak.
Az NHKV azonban immár több, mint egy éve képtelen megoldani a számlázást (országszerte változó, hogy azóta mennyi csekket kaptak a lakosok, de azt is a helyi szolgáltatótól, mely mindenütt bérszámlázást végzett a holdingnak), a rendszer nem működik, holott már több, mint 735 millió forintot költöttek rá.
S mivel helyben az önkormányzatok kénytelenek kipótolni a szolgáltatókat bevétel híján érő veszteséget – lévén, hogy a hulladékszállítás kötelező önkormányzati feladat –, az a sajátos helyzet állt elő 2017 Magyarországán, hogy a lakosság egyfelől fizet a kukaürítésért, másfelől adózóként a veszteségpótláshoz is hozzájárul.
Az önkormányzatok türelme fogy, és az anyagi lehetőségei is végesek – ismeri el Schmidt Jenő, a Somogy megyei Tab fideszes polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. A Balaton partján, ahol nyáron hatszor annyi szemét képződik, mint a téli hónapokban, különösen kellemetlen volna, ha ottmaradna a szemét elszállítatlanul az utcákon.
"Ez nem más, mint rezsicsökkentésnek mondott rezsihazugság."
– fakad ki Lengyel Róbert független siófoki polgármester, úgy is, mint a Siófok-térségi önkormányzati hulladékgazdálkodási társulás és úgy is, mint a Magyar Polgármesterek Közösségének (MPK) elnöke.
"A régióban olyan mértékű vesztesége egy cégnek sincs, mint a siófokinak. Tavaly 600 millió forint volt, aminek a felét hosszas tárgyalások eredményeképpen az állam „lenyeli”. A többit leginkább Siófok állja, a szolgáltatóban tulajdonos kisebb önkormányzatok nem tudnak, vagy nem akarnak beletenni. Az egész rendszer egy idióta elgondolás; az állami kukaholding semmit nem csinál, a kötelező feladat nálunk maradt, a bevételi forrást azonban elvonják és az állam nagy kegyesen eldönti, mennyit csurgat vissza abból, ami befolyik. Már ha kap számlát a lakosság…
Megjegyzem, amíg jött pénz a kukaholdingtól, valamilyen rejtélyes okból kifolyólag hónapról-hónapra kisebb összeg érkezett, a veszteségünk tehát csak nőtt. E közben a korábban a térségben szolgáltató siófoki székhelyű profitérdekelt társaság a tavalyi éve után még szép osztalékot is tudott fizetni…
Valami nagyon nem működött jól a korábbi rendszerben sem, ha egyszer az előző, profitérdekelt szolgáltatónak még sporttámogatásra is futotta és a térségükben akad olyan kistelepülés, amelyik sok éve úgy alkudott meg az emlegetett szolgáltatóval, hogy csak jelképes szemétszállítási díjat fizet."
– jegyzi meg a siófoki polgármester
"Több okból is véget akarunk vetni annak, ami eddig folyt a hulladékgazdálkodásban"
– így Lengyel.
Három korábbi szemétrégió, a siófoki, a tabi és a marcali összefogva gründol most egyetlen, nonprofit, önkormányzati szolgáltatót, mert így az állami visszaosztásból is nagyobb arányban fogunk részesülni; mindehhez persze előbb be kéne indulni a számlázási-visszaosztási rendszernek, amire tavaly április óta várunk és azóta csak folyatjuk a rendszerbe az adófizetők pénzét…