Sírkamrás temetkezés a mongol korból

Tavaly év végén különleges temetkező helyre bukkantak kínai szakemberek az észak-kínai Sanhszi-tartomány északi felén.

Mongolok nyughelye

Hengsan járásban, Sanhszi-tartomány északi felén egy hétszáz éves sírkamrás temetkezésre bukkantak a kínai szakemberek, amelynek feltárása most is folyamatban van. Úgy tűnik, hogy a Kínát is uralmuk alá hajtó Dzsingisz kán utódai folytatták ezt a különleges, a hun utódnépek által alkalmazott temetkezési módot, melynek legszebb példái éppen Sanhszi-tartományban lelhetők fel. Eddig számos ilyen kamrát fedeztek már fel, a hunoktól egészen a mongol nyelvű kitajokig. Most kiderült, hogy a mongol eredetű Jüan-dinasztia (1270-1368) idején is megvolt ez a hagyomány a Sárga-folyótól keletre található térségben. Az északi, tajgás területen élt mongolok titokban temették el halottaikat, de úgy tűnik, hogy egyes előkelők új hazájukban a régi szokások folytatói lettek.

Freskók nyomában

A sírkamra kupolás volt, falait freskók díszítették, ahol az elhunyt és öt feleségének életjeleneteit jelenítették meg. Az egyiken lovas íjászt látunk, aki éppen egy legelésző szarvasra lövi ki nyílvesszőjét. Ilyen jelenet nagyon sokszor fordul elő a korai, hun-kori és az azt követő sírkamrák freskóin is. A másikon egy ünnepi jelenetet ábrázoltak, az emelvényen egy sámánszentély előtt helyezkednek el az előkelők, alul pedig a szolgálók éppen ételt és italt szolgálnak fel számukra. A jelenetekből a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy az elhunyt mongol volt, akire nagy hatást gyakorolt a kínai kultúra. A tárgyak, bútorok már a Hanok hatását mutatja.  Szerencsére a freskók kiváló állapotban maradtak meg.