Sneider Tamás, az Országgyűlés jobbikos alelnöke megkeresést intézett a földművelésügyi miniszterhez. Sneider szerint elgondolkodtató,
"miért éri meg ezekben az országokban almát termeszteni, hogyan adhat náluk kiegészítő vagy teljes megélhetést biztosító jövedelmet, háztartások számára munkahelyet, miközben nálunk éppen ellenkező irányú mozgások figyelhetőek meg: egykor virágzó almáskertek mára siralmas képet mutatnak."
A jobbikos politikus kiemelte:
- a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés a magyar mezőgazdaság egyik fő kitörési pontja;
- az almatermesztéshez a Kárpát-medencében minden természetes feltétel adott;
- jól átgondolt, szakmailag megalapozott és gyors intézkedésekkel a magyar alma termelése visszakerülhet arra a szintre, amelyre az említett természetes feltételek és a magyar emberek munkaszeretete képessé teszi.
A közelmúltban a FruitVeb, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács arra hívta fel a figyelmet, hogy tíz éven belül az elvesztett külföldi piacaink mellett a hazai boltokban is a lengyel alma veheti át a magyar alma helyét.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy az Európai Unió közvetve, a termelői szerveződéseken keresztül támogatja a termelőket. A Termelői Értékesítő Szervezeteknek (TÉSZ) nyújtott támogatás lehetővé teszi, hogy a megtermett alma megfelelően legyen tárolva és a piac igényeinek megfelelően előkészítve, csomagolva.
"A támogatás Európai Uniós (sic!) forrásokból történik, e támogatási formák és jogcímek Magyarországon is, mint minden uniós tagországban, minden termelő számára elérhetőek" - fogalmazott a miniszter. Fazekas kiemelte a fogyasztás-ösztönzést, a piaci igény fenntartását, amelynek kiváló eszköze az európai uniós iskolagyümölcs- és iskolazöldség program, amelynek célja a gyermekek étkezési szokásainak egészségesebb irányba történő befolyásolása, ezáltal a túlsúlyosság és az elhízás kockázatának csökkentése. A program Európai Bizottság által deklarált, másik fontos célja, hogy a zöldség- és gyümölcsfogyasztás hosszú távú és tartós növelése révén hozzájáruljon a termelői jövedelmek stabilizálásához.
Ha a magyar munkavállaló, a magyar föld, vagy éppen a kárpát-medencei klíma legalább annyira ideális az almatermesztéshez, mint a lengyel és az olasz (márpedig ezt senki sem vitatja), akkor a termesztés technológiáját kellene fejleszteni, az európai uniós forrásokat pedig elérhetővé tenni azok számára, akiket az megillet. Célzott támogatást a gazdáknak, átlátható és ellenőrizhető formában, nehogy különböző "alkotmányos költségek" okán csak a nekik szánt források töredékéhez jussanak hozzá.
(Fotó: MultiStop FB-oldal)
LZ