Hétfőn napirend előtti felszólalásokkal folytatódott a parlament munkája, és úgy tűnik, van egy tabutéma az Orbán-kormány tagjainak számára.
Az innováció nem a kormány asztala
Mellár Tamás (Párbeszéd) szerint sok jót nem nagyon lehet elmondani az elmúlt hónapokról, a kormánypártok ott folytatják, ahol a rabszolgatörvényt elfogadták, mert megszavazták az MTA szétverését. Mint mondta, fontos megjegyezni annak a 131 kormánypárti képviselőnek a nevét, aki megszavazta a kutatóhálózatok leépítését, de ebben a közvélemény is segít.
Ugyanakkor szerinte már tovább kell lépni, mert már ismert a következő áldozat, a közoktatás.
A politikus úgy látja, hogy a változtatások alacsony hatásfokúak lesznek, de a kormánynak nem is az a célja, hogy kiművelt emberfőket neveljenek ki, hanem olyanokat, akik engedelmes állampolgárokként az összeszerelő-üzemekbe dolgoznak. Mellár Tamás szerint ha önállóak lennének a közoktatásból kikerülők, nem érne célba a migránsozás/sorosozás/brüsszelezés.
De tőlük nem várható el az innováció - fogalmazott, hozzátéve: a versenyképesség fokozásához hiányzik a jó minőségű humánerő.
Cseresnyés Péter válaszában arról beszélt, hogy a kormányzat célja egy jól működő kutatóhálózat létrehozása volt, és be is fog bizonyosodni, hogy sikerült. Egyébként az MTA átalakítása mellett érvelt, amikor egy komoly kormánykritikával élt - miközben ugye nagyon jó az oktatás -,
Emiatt kell változtatni a kutatóhálózatokon - magyarázta a politikus.
Fok-föt-fok-föt-fok-fokföt
Kunhalmi Ágnes (MSZP) ismételten nem volt formában, például azzal a felütéssel élt, hogy a kormány fontosabbnak tartja a marhákat, mint a budapesti emberek. Ugyanis egy rendelet szerint klímatizált körülmények között kell szállítani az állatokat, míg a budapesti 3-as metróban ez nem működik.
Volt gond bőven
A beszéde többi részében Karácsony Gergely mellett kampányolt, illetve arról beszélt, hogy a fővárosnak elege van a Fideszből. És csak akkor akadályozhatnák meg a változtatást a főváros élén, "ha felszámolnák magát a választást". Bár szerinte ezen már elgondolkodtak a kormányon, sőt, még a miniszterelnök is.
A válasz is hasonlóan színvonalas volt. Dömötör Csaba többek között ilyenekkel élt: most több a klímatizált autóbusz, mint a 2010 előtti időkben. Amúgy is, Karácsonnyal a Demszky-korszak jönne vissza - fogalmazott az államtitkár.
Nem tőrödnek a feszültséggel
A Jobbik elnöke, Sneider Tamás egy lengyelországi folyamatra hívta fel a figyelmet. Ugyanis egyre feszültebb a helyzet az országban a 1,5 millió, főleg ukrán migránsmunkás miatt, akik az 1,7 millió kivándorolt lengyel munkáját vették el.
A politikus ugyanakkor jelezte, a lengyel kormány döntése értelmében a 26 éven aluli lengyelek számára eltörlik az szja-t, így a bérük 18 százalékkal emelkedett. A Jobbik szerint ez példamutató. Majd párhuzamba állította, hogy amíg a lengyelek bevállalták a 186 milliárd forintnyi költségvetési bevételhiányt, addig az Orbán-kormány 100 millió forintot költött arra, hogy hazahozza a fiatalokat, és kalandvágynak nevezik azt a fájdalmat, ami a kivándorlással jár.
{"preview_thumbnail":"/sites/default/files/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/mz6jYZIU-X0.jpg?itok=vq9q5nSz","video_url":"https://www.youtube.com/watch?v=mz6jYZIU-X0&feature=youtu.be","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}
Sneider Tamás hangsúlyozta, a Jobbik követeli a kormánytól,
- hogy a lengyel példához hasonlóan hazánkban is eltöröljék a 26 éven aluliak szja-fizetését;
- hogy ne támogassák a migránsmunkások behozatalát, és ebből a pénzből inkább bérlakásokat építsenek;
- valamint vezessék be az idegenrendészeti adót, és állítsák fel az idegenrendészeti őrséget, mert Magyarországon is növekszik a feszültség.
Orbán Balázs államtitkár válaszában csak a kivándorlással foglalkozott. Azt is az eddigi cinikus módon.
Szerinte a Jobbik kétféleképpen beszél a kivándorlásról, de mindkettő rossz. Az egyik a nemzethalál víziója, de ezt nem támasztják alá a számok, mert amúgy is csak a magyar lakosság 5 százaléka él kint, és tavaly többen jöttek vissza, mint amennyien elmentek.
A másik szerint a Jobbik lenézi a külföldön dolgozókat. A kormány szerint viszont minden elismerést megérdemelnek, mert volt bátorságuk kint dolgozni, rossz körülmények között. "Miközben ez nem rossz dolog" - fogalmazott az államtitkár, hangsúlyozva, szerintük a szabadon való utazás a legfontosabb európai vívmány.
Nem minden kilakoltatott devizakárosult...
Csárdi Antal (LMP) arról beszélt, hogy még mindig száz számra látni olyan devizahitel-szerződéseket, amelyek a luxemburgi bíróság ítélete szerint nem lehetnek érvényesek. A kilakoltatások kapcsán megjegyezte, hogy nem mondhatunk le a magyar társadalom egyharmadáról, nemcsak az igazságosság alapelvei, hanem nemzetgazdasági szempontból sem.
Völner Pál államtitkár szerint nem szabad összekeverni a parkolási díjak miatti végrehajtási eljárásokat a devizahitelek miatt végrehajtási eljárásokkal.
Egyébként a kormányzat nem tud egyes esetekről dönteni, arra ott vannak a bíróságok.
Gyurcsány Ferenc és az SZDSZ
Gyurcsány Ferenc is felszólalt, a DK elnöke az EP-választások utáni időszakkal foglalkozott, és többek között megállapította, hogy az EU lakosságának többsége a szorosabb integrációra szavazott.
A csúcsjelölti rendszert bukását problémának nevezte. Akik most ünnepelnek, azok becsapják az európai embereket, ki kell ezt mondani - fogalmazott.
Dömötör Csaba szerint
"amikor Gyurcsány Ferenc visszatér, a magyarellenes politika is visszatért".
A propagandaállamtitkár legfőképpen azt kritizálta, hogy a DK nem szavazta meg EP-alelnöknek a fideszes Járóka Líviát.
De hogy teljes legyen az időugrás, elmondta, ebbe