Róna Péter közgazdász kiszámolta, mennyit csalt a Központi Statisztikai Hivatal, hogy Orbán utasítására tíz százalék alá „menjen” az infláció. A hivatal „kegyes hazugságának” súlyos következményei lehetnek, hiszen ez egy konkrét bizonyíték arra, hogy a kormány hazudik a gazdasági adatokkal. Ezt pedig a befektetők nagyon nem szeretik... – hívja föl a figyelmet Hadházy Ákos a közösségi oldalán.
A közgazdász az októberi inflációt a KSH korábbi, általánosan használatos módszere szerint számolta ki. Ez rosszabb adatokat mutat, mint amit az új számítási módszer eredményezett, s amelyet a kormány hivatalosan közreadott.
Mint Róna Péter írja, a kormány által hivatkozott ”októberi inflációs adat, a 9,9% úgy jön össze, hogy az energia árakra vonatkozó értékindexet a KSH belegyúrta a többi 986 termék árindexébe. A gáz súlya a fogyasztásban 3%, az áramé 2,5%. Ha tehát az energia árakat a korábbi - és általánosan elfogadott módszer szerint számítjuk, a tényleges infláció 1,092 százalékkal magasabb a számítottnál, azaz, a helyes szám 11%.” – magyarázta számításának eredményét.
„Egyre komolyabb kétségek merülnek fel a magyar statisztikai adatok megbízhatóságával kapcsolatban, ha pedig kiderül, hogy ennek felülről érkező nyomás az oka, akkor az már a piaci szereplőkre is hatással lehet.” A Hadházy Ákos bejegyzésére és Róna Péter számításaira rímelő figyelmeztetést már a Commerzbank tette, amelyet a Portfolio ismertetett. A bank szakemberei szerint eddig jellemzően a hitelminősítők által befektetésre nem ajánlott országok esetében kerültek szóba hasonló kétségek - miközben Magyarország nem tartozik ezek közé -, ami már önmagában árulkodó. A szakembereknek elsősorban a második negyedéves GDP-adat revíziója és az októberben 10 százalék alá süllyedő infláció kapcsán voltak aggodalmaik. Ehhez hozzátették, hogy Magyarország esetében ezek az aggodalmak egyelőre nem széles körűek, mivel a KSH-nak meg kell felelnie az európai sztenderdeknek, az Európai Unió statisztika hivatala folyamatosan vizsgálja a magyar adatok megbízhatóságát, ugyanakkor Róna Péter azt is tudni véli, hogy az Eurostat már vizsgálatot rendelt el az ügyben.
A KSH-ról, mint Magyarországról hivatalos adatokat közlő nemzeti intézményről szólva fontos és megfontolandó kommentárt fűzött a Portfolio. Mint a gazdasági portál írja, egy statisztikai hivatal számára nem lehet rosszabbat elképzelni, mint azt, ha széles körben megkérdőjeleződik az adatközléseinek a hitelessége. Fontos hangsúlyozni, hogy a magyarországi makrogazdasági adatokat összességében hitelesnek tartja a nemzetközi közösség, de jól látszik, hogy elkezdtek megjelenni a repedések a pajzson.
Amennyiben a nemzetközi elemzői közösség elkezdene behatóan foglalkozni a kérdéssel, és a hazai adatok kapcsán bizonytalanságuknak adnának hangot, akkor annak pénz- és tőkepiaci hatásai is lehetnek. A befektetők számára alapvető fontosságú, hogy hitelesnek tartsák egy ország gazdasági adatait.
A KSH visszautasította a vádakat, és közölte, téves az az információ, hogy az Eurostat vizsgálatot indított. A közleményében azt írta, hogy a KSH módszertana az európai statisztikai irányelvekkel összhangban van, s hogy „az Eurostat a nemzetközi sztenderdeknek, a jogszabályoknak és az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően folyamatos egyeztetést folytat valamennyi tagállam statisztikai hivatalával”.
(Címlapkép: Alfahír grafika)