A jobbikos politikus hazug hisztériakeltésnek tartja a köznevelési törvény tavaly decemberi módosítója kapcsán kialakult vitát. Dúró Dóra rámutatott: Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) minisztere – a liberális jogvédők állításaival szemben - nem kapott lehetőséget a szegregációra.
Szegregáció és spontán szegregáció
Határozott ellenállást váltott ki liberális körökben az Emmi tavaly decemberi törvénymódosítója, amely a „jogvédők” és „civil” csoportok szerint az iskolai szegregációnak ágyazott meg. Az Emmi cáfolt és hangsúlyozta, hogy a köznevelési törvény módosítása nem teszi lehetővé a gyermekek elkülönítését. Balog Zoltán miniszter, aki 2012-ben kezdeményezője volt az antiszegregációs kerekasztal létrehozásának, félreértésnek és tudatos félremagyarázásnak nevezte a liberálisok vádjait.
A Jobbik részéről Dúró Dóra műbalhénak nevezte a kialakuló vitát decemberi közleményében, és szintén amellett foglalt állást, hogy a törvénymódosító a hatályos esélyegyenlőségi törvény részletszabályainak rendeletben történő meghatározásáról szól, nem a szegregációról. Ugyanakkor súlyos problémának nevezte a magyar oktatási rendszerben az úgynevezett spontán szegregációt, amely szerinte éppen azokra a szülőkre ró terhelést, akik biztonságban és normális körülmények között szeretnék tudni gyermeküket. „Igazságtalan a tisztességes családokat sújtani a deviáns, alulszocializált, beilleszkedésre nem is hajlandó gyerekek viselkedése miatt. Erre a helyzetre a jelenlegi kormány sem tud vagy nem is akar megoldást nyújtani. A Jobbik szerint az integráció mindenáron való erőltetése helyett be kell látni, hogy vannak olyan helyzetek, amikor a gyerekek érdeke is például a bentlakásos iskolákban történő oktatás-nevelés” – közölte decemberben Dúró Dóra.
A kezelhetetlen gyermekeket ki kell emelni
Szombat délelőtti sajtótájékoztatóján a jobbikos politikus megismételte pártja álláspontját. A spontán szegregáció kapcsán elmondta: az a család vállal többletterhet, amelyik normális, biztonságos környezetet szeretne biztosítani a gyermekének. Rendszeresen előfordul, hogy a normálisan tanuló gyerekeket viszik el egy másik iskolába, pedig a Jobbik szerint, inkább a beilleszkedni nem akaró, társaikat zavaró, kezelhetetlen gyermekeket kellene párhuzamos osztályba vagy szélsőséges esetben bentlakásos iskolába kiemelni. Azt is leszögezte, hogy a Jobbik nem etnikai kérdésként kezeli a felzárkóztatást, de azt kár tagadni, hogy a hátrányos helyzetű, alulszocializált gyerekek között többségben vannak a cigány gyermekek.
„Le kell számolni azzal a politikai lufival, hogy az integráció mindenáron való erőltetése hozza meg a valós eredményeket. Az elmúlt 25 évben nem sikerült érdemi előrelépést elérni a felzárkóztatásban és a nehezen szocializálható gyerekek kérdésében” – jelentette ki Dúró Dóra. A problémás gyermekek kiemelését a speciális nevelési igényű gyermekek sorsáról döntő szakértői bizottságra bízná a Jobbik.
A párt szerint az oktatás hosszú távon megoldást jelenthet a cigányság felzárkóztatására. A KSH adataira hivatkozva Dúró Dóra arra figyelmeztetett, hogy öt olyan megye van ma Magyarországon, ahol hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja a 40 százalékot. „A demográfiai adatok azt mutatják, hogy a magyarság száma nagyságrendileg generációként megfeleződik, a cigányság száma pedig nagyságrendileg megduplázódik” – mutatott rá Dúró. Az Országgyűlés kulturális és oktatási bizottságának jobbikos elnöke hozzátette: ez egy olyan helyzet, amivel szembe kell néznünk, és megoldást kell találnunk a cigány-magyar együttélés legalapvetőbb problémáira.
Vádaskodók és hisztériakeltők
A köznevelési törvény decemberi módosításának egyik leghangosabb ellenzője az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány. Úgy vélik, az Emmi „fű alatt” vezetné be a szegregációt, legalábbis szerintük ezt készíti elő az Alapjogokért Központ január 27-i konferenciája. „2015. január 27-én a magát civilnek nevező, de egyes vélemények szerint az Emmi háttérintézményeként tevékenykedő Alapjogokért Központ titokban konferenciát hív össze annak megvitatására, hogy miként tudja a jogalkotó a jelenleg törvény szerint is szegregációnak minősülő, úgynevezett ’felzárkóztató’ oktatást jogszerűvé tenni” – fogalmazott pénteki közleményében Daróczi Gábor, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kurátora.
Az alapítvány évek óta azzal hívja fel magára a közvélemény figyelmét, hogy mániákusan, szegregációt vizionálva, elismert iskolákat perel és próbál meg bezáratni, sok esetben még az iskolákba járó cigány gyerekek családjainak ellenvéleményét is figyelmen kívül hagyva.
2010-ben irreálisnak és megalapozatlannak minősítette a Legfelsőbb Bíróság az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány azon igényét, hogy a kaposvári önkormányzat zárja be a Pécsi utcai Általános Iskoláját és az oda járó cigány származású gyerekeket küldje másik iskolába. Az alapítvány azért indított pert a kaposvári önkormányzat ellen, mert kifogásolta, hogy fenntart egy olyan iskolát, ahol szinte csak cigány diákok tanulnak. A szülők szerint a bezárás miatt éppen a gyermekeiket érte volna hátrány, ha nem járhatnak az általuk választott iskolába.
2011-ben a győri önkormányzat ellen nyújtott be keresetet az alapítvány. A cigány és a hátrányos helyzetű gyerekek elkülönítését sérelmezték a Kossuth Lajos Általános Iskolában. A Győri Ítélőtábla megállapította, spontán folyamatok nyomán alakult ki az iskola nemzetiségi összetétele - mivel a diákok többsége cigány volt - de az önkormányzat nem tett meg mindent annak érdekében, hogy felszámolja ezt a helyzetet. Kérdés, hogy hogyan lehetett volna felszámolni a helyzetet? A halmozottan hátrányos helyzetűek esetében elutasította az Ítélőtábla az alapítvány keresetét. A bírói érvelés szerint, szemben az etnikai hovatartozással, emiatt a körülmény miatt a felperes nem indíthat keresetet.
2012 júniusában nem adott helyt a Nyíregyházi Törvényszék az alapítvány egy másik keresetének sem, amit a Huszár-telepi iskola bezárása miatt indítottak. A szervezet szintén szegregáció miatt perelte be a várost és a Hajdúdorogi Egyházmegyét. 2007-ben az alapítvány nyomására egyszer már bezáratták az iskolát. A város azonban a Görögkatolikus Egyházzal közösen újranyitotta az iskolát 2011 szeptemberében. Mohácsi Erzsébet, az alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a város ezzel megsértette az esélyegyenlőségi normákat. Azzal a megdöbbentő érvvel állt elő, hogy a Huszár-telepi gyerekeknek az volt a legjobb, amikor a város hat másik iskolájában tanulhattak. A város lakói és a görögkatolikusok más véleményen voltak. Az egyház, mint másodrendű alperes vitatta a per legitimációját. A Hajdúdorogi Egyházmegyénél azt mondták, utoljára az 50-es években volt arra példa, hogy egyházi iskolákat zárattak be. Szerintük a Huszár-telepi gyerekek most jobb körülmények között tanulnak, mint korábban. A Huszár-telepi iskola sikerét és eredményességét korábban az „esélyegyenlőségre oly érzékeny” Egyesült Államok és Izrael nagykövete is méltatta. Az iskolával a telepen élők többsége is elégedett volt, a Lakatos István, az Országos Cigány Önkormányzat (most már Országos Roma Önkormányzat) alelnöke szerint is jól működött az egyházi intézmény. Tehát lényegében senki nem értett egyet Mohácsi Erzsébeték véleményével. Az alapítvány azonban nem adta fel és tovább perelt. 2014 februárjában megszületett az első fokú ítélet, amelyben a bíróság elmarasztalta az önkormányzatot, a Görögkatolikus Egyházat, mint fenntartót és a két iskolát. Balog Zoltán miniszter szerint az ítélet kétségbe vonta a szülők jogát a szabad iskolaválasztáshoz. Novemberben végül a Debreceni Ítélőtábla hozott jogerős ítéletet. A bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyva úgy döntött: az önkormányzat előidézte, míg a görögkatolikus egyház jogellenesen fenntartotta a cigány gyerekek elkülönítését a nyíregyházi Huszár-telepen működő iskolában. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány szerint a tavaly decemberi köznevelési törvény módosítása nem véletlenül a jogerős ítélet után született, hiszen a minisztérium nem értett egyet a döntéssel.