A magyar első osztály csapatai emberemlékezet óta most először termeltek nyereséget: együttesen 947 milliós adózott profitot hoztak össze. Mindezt úgy, hogy tavaly kizárólag a Diósgyőr FC Kft. volt veszteséges, miközben egy esztendővel korábban még a cégek kétharmada, 2013-ban pedig az akkor még 16 csapatos ligából 14. A fordulat magyarázata, hogy tavaly annyi pénz áramlott az NB I-be, amit már elkölteni sem tudtak a klubok. A 12 társaság együttes bevétele meghaladta a 21 milliárd forintot, azaz egy csapatra 1,78 milliárd jutott – három és félszer annyi, mint öt éve - írja a lap.
A befolyt 21 milliárd több mint harmada azonban olyan egyéb bevétel, ami kevésbé kötődik a futballvállalkozások alaptevékenységéhez. Ezek jelentős része az államtól jön: a vidéki csapatok itt mutatják ki a legtöbbször százmilliós nagyságrendű önkormányzati támogatásokat, itt jelennek meg a taopénzek és az MLSZ-től kapott több tízmilliós juttatások.
És persze vannak olyan összegek, amelyek eredetéről semmit nem tudni: az MTK például 500 millió, a Ferencváros pedig 1,1 milliárd forint eredetét nem árulta el, míg az Újpest annak ellenére nem részletezte egyéb bevételeit, hogy a hozzájuk áramló pénz 70 százaléka ilyen volt.
Az árbevétel legnagyobb részét a szponzoráció adja, hogy pontosan mekkorát, az azonban nem egyértelmű, mert – amint ez már az eddigiekből is kiderülhetett – a beszámolók egyáltalán nem átláthatóak és még véletlenül sem egységesek. A Magyar Nemzet becslése szerint 6-8 milliárd forint érkezhet ezen a csatornán.
Burkolt állami támogatás a közvetítési jogokból
Közvetítési jogokból befolyó 3,9 milliárdos összegnek nagyjából a negyede lenne reális. Mivel a hazai bajnokik közvetítését az állami média látja el, ezért ez gyakorlatilag nem más, mint burkolt állami támogatás.
A csapatok egyetlen, ténylegesen a piacról származó, számottevő bevétele így a jegyértékesítés, a mezek, relikviák eladásából származó tétel zömmel kimutathatatlan. A belépők eladásából viszont arányaiban egyre kevesebb folyik be. A 2016–2017-es évadban papíron meccsenként átlagosan 2717 néző látogatott ki a stadionokba, ami ugyan az előző szezonhoz képest minimális emelkedést jelent, a jegyárbevételen azonban ez egyáltalán nem látszik. Sőt, míg egy évvel korábban a teljes forgalom 5 százaléka származott ebből a forrásból, 2016-ban kevesebb mint 3 - írja a lap.