A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint a világgazdasági folyamatokból eredő hatások csupán csak részben felelősek a magyar gazdaság problémáiért. Inkább csak nehezítenek azon a helyzeten, amit a közgazdász szerint alapvetően a kormány „helytelen gazdasági politikája, túlköltése, rossz irányú költése”, és az MNB „ultra laza” monetáris politikája idézett elő.
A magyar gazdaság problémái nem 2022 elején, a háborúval és a szankciókkal kezdődtek, ahogy az infláció sem 2021 nyarán indult meg, hanem valamikor 2017-ben
- közölte Surányi György közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
A szakértő szerint ugyanis 2017-től szisztematikusan olyan gazdaságpolitikát folytatott a kormány és olyan monetáris politikát a jegybank, ami folyamatos túlkeresletet hozott létre a gazdaságban, és a külső egyensúly romlásához valamint az infláció fokozatos, egyenletes emelkedéséhez vezetett, mindezek következtében pedig a reálkeresetek, a reálbérek és a reáljövedelmek is csökkentek.
Surányi úgy vélte, „valami történt” az elmúlt időszakban, ugyanis a kormány és a jegybank közötti küzdelem arról, hogy „ki vigye el a balhét a gazdasági mélyrepülésért”, még transzparensebben jelenik meg.
Szerinte a kormány túlfűtötte a gazdaságot azzal, hogy az ország lehetőségeit meghaladó mértékben gyorsította a növekedést, ami ugyan rövidtávon látszólagos gyorsulást idézett elő, de a gyorsuló növekedés mögött valójában csak egyre nagyobb lesz a külsőegyensúly hiány és egyre nagyobb lesz az árak emelkedése. Úgy gyorsult ugyanis a gazdaság, hogy nincsenek mögötte organikusan fenntartható folyamatok: elfogyott a munkaerő-kínálat és a hatékonyan mozgósítható tőkekapacitás-tartalékok, innen pedig egyenes út vezetett az árak, az árszínvonal gyorsul emelkedéséhez és a külsőegyensúly romlásához – magyarázta.
A közgazdász szerint ráadásul az előidézett növekedés is csak „fiktív”, a lakosság valójában ezt nem érzékeli, ugyanis úgy változtak az exportárak és az importárak, hogy ezt a növekedést teljes egészében lenullázza a cserearányromlás.
Surányi elismerte, hogy a kedvezőtlen külső hatások tovább erősítették ez a tendenciát, ugyanakkor elmondása szerint az összes tehernek csupán a 40 százalékát teszik ki a világgazdasági folyamatokból eredő hatások.
30 százalék a kormány „helytelen gazdasági politikája, túlköltése, rossz irányú költése”, és 30 százalék az MNB „ultra laza” monetáris politikája
- tette hozzá, és rámutatott arra is, hogy a világgazdasági folyamatokból eredő hatásoknak is csupán 10 százalékát teszik ki a szankciók és a háború következményei.
Az MNB-t közel 10 évig nem érdekelte a forintárfolyam alakulása, amit egy kis nyitott gazdaság gazdaságpolitikáját irányító intézmény nem engedhet meg magának, ugyanis egy ilyen gazdaságban az árfolyam erőteljes csökkenése durva inflációs hullámot idéz elő
- mondta Surányi György.
A közgazdász szerint a forintárfolyam alakulását az is befolyásolja, hogy meg tudunk-e állapodni az unióval. A győzelmi jelentésekkel ellentétben ugyanis még csak félúton vagyunk, egyfajta megállapodás történt ugyan, de nem jutottunk igazán közel a pénzek lehívásához, holott a piacok akkor fognak megnyugodni, és akkor fogják a piacot kedvezőbben értékelni, hogyha azt fogják látni, hogy képesek vagyunk a forrásokat törésmentesen lehívni, ettől azonban elég messze vagyunk pillanatnyilag – magyarázta Surányi.
Surányi a 2023-as költségvetés kapcsán úgy fogalmazott: „boldog lenne, ha nem lenne komolyan negatív a jövő évi növekedés”. Ő ugyanis nem látja azokat az erőket, amelyek a gazdasági növekedést föllendítenék.