"Én azok közé tartozom, akik
támogatják a sorozás modernizált
és a nemek között egyenlőséget tevő, civil és katonai elemeket is tartalmazó változatát"
- mondta egy védelmi konferencián Margot Wallström.
"Milyen hasznos lett volna, ha tavaly ősszel lettek volna polgári tartalékosaink, és behívhattuk volna őket,
hogy támogassák a menekültügyi hivatal munkáját" - hangsúlyozta a svéd tárcavezető, hozzátéve, hogy a tartalékosok segítséget jelentenének a természeti katasztrófák idején is.
A 10 milliós Svédország tavaly nagyjából 160 ezer menekültet fogadott be, a lakosság nagyságához viszonyítva a legtöbbet Európában. A svéd hatóságoknak komoly nehézséget jelentett a migránsáradat kezelése.
Svédország 2010-ben törölte el a kötelező sorozásos katonai szolgálatot, de a közvélemény-kutatásokból kiderül, hogy
a lakosság többsége támogatná az intézmény visszaállítását.
A hadsereg korábban már közölte, hogy katonahiánnyal küzd egy olyan időszakban, amikor a közeli Oroszországgal is feszült a viszony a Krím félsziget bekebelezése és az ukrán válság nyomán.
Stefan Löfven svéd és Juha Sipilä finn miniszterelnök a két ország több újságjában vasárnap megjelent közös cikkben azt írta, hogy Stockholmnak és Helsinkinek szorosabban együtt kell működnie az olyan fenyegetések miatt, mint amit például Oroszország jelent. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a NATO-tagság nem szerepel a tervek között. "Finnország és Svédország nem tagja egyetlen katonai szövetségnek sem. Úgy gondoljuk, hogy ez a politika jól szolgál minket" - mutatott rá a két vezető.