Nemrég ámult el a világ azon, hogy a valaha volt legnagyobb iparági fúzió révén egy 130 milliárd dollár tőkeértékű, közel 110 ezer embert foglalkoztató vegyipari cég jöhet létre a két legrégebbi amerikai vegyipari konszern, a Dow Chemical és a DuPont egyesülése után.
Az óriásfúzióra már áldását adta az Európai Bizottság, most már csak az Egyesült Államok versenyhatóságának kell azt jóváhagynia. Állítólag később három önálló vállalatra osztanák fel a konszernt, amelyek gyakorlatilag az egész piacot lefednék: az agrárkemikáliákra, a speciális vegyszerekre és a műanyagok előállítására szakosodnának.
Minden szempontból közelebbi hír, hogy a héten a kínai állami vállalat, a China National Chemical Corp. (ChemChina) konszern 43 milliárd dollárért megvásárolja a bázeli székhelyű Syngenta AG-t.
A Syngenta hazánkban is komoly érdekeltséggel rendelkezik, erre is utalhatott Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos, amikor arról beszélt, hogy "az európai gazdák és fogyasztók számára is fontos, hogy a Syngenta felvásárlása után is tényleges verseny legyen a rovarirtó-szerek piacán". Az európai politikus szerint a ChemChina teljes mértékben eloszlatta a brüsszeli testület részéről korábban felmerült aggályokat.
Szerencsére...
Egyébként eközben az Orbán-kormány egyik minisztere is megpróbál 10 hektár olyan magyar termőföldet valahogy visszaszerezni az amerikai agrárkémiai monstrumtól, amelyet éppen egy minisztertársa juttatott a Monsanto kezére.