Szabadkereskedelemmel gyarmatosítanának

Egyelőre bizonytalan az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezményről szóló tárgyalások végkimenetele, az azonban biztos, hogy a kormány csak a magyar érdekeknek megfelelő megállapodást javasol majd parlamenti jóváhagyásra - közölte vitaindítójában Szijjártó Péter.

 

Mivel a tárgyalások kimenetele bizonytalan - folytatta a tárcavezető -, rendkívül "bizonytalanok" a becslések a várható hatásokról. Szerinte viszont a magyar gazdaság nyitott, ezért az akadályokat lebontó, szabályozásokat egyszerűsítő megállapodások jók lehetnek a nemzeti érdek szempontjából. Szerinte a különböző nemzetközi akadálylebontásokkal az előnyök leginkább a közúti járműgyártás, a vegy- és a gyógyszeripar, az orvostechnikai eszközök, valamint az infokommunikációs termékek és szolgáltatások területén jelentkezhetnek.

   

A kockázatok között a miniszter egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államoknak nyújtott kedvezmények Magyarország európai exportpiacain élesedő versenyt okozhatnak.

 

Szijjártó Péter összegzésképpen óva intett attól, hogy végleges értékítéletet fogalmazzanak meg a transzatlanti kereskedelmi partnerségi megállapodásról.

   

Navracsics Tibor, EU-biztos felszólalásában kifejtette: a jelenlegi hatásvizsgálatok szerint általában kedvező hatással lesz az egyezmény az EU gazdasági növekedésére, a magyar-amerikai kereskedelmi viszonyban középtávon 15-20 százalékos exportbővülést, 0,2-0,3 százalék GDP-növekedést hozhat, s 20-30 ezer új munkahely jöhet létre.

 

Gyöngyösi Márton, a Jobbik szakpolitikusa felszólalásában szólt arról a visszás állapotról, miszerint szerte az Európai Unióban csak a szabadkereskedelmi egyezmény melletti kampánnyal lehet találkozni, annak hátrányaival még elvétve sem, de emellett sérül a transzparencia elve, a titkos tárgyalásokról szinte semmit sem tudni.

 

Az egyoldalú propaganda csak a TTIP előnyeit mutatja, így például a jobb piaci hozzáférést, vagy a felesleges szabályozások leépítését: e logika szerint a korlátok leépítése elvezet a GDP emelkedéséhez és a munkanélküliség csökkenésére. A Jobbik politikusa szerint a valóság ezzel szemben az, hogy a multinacionális vállalatok bármikor jogi eljárást kezdeményezhetnek a nemzetállamok ellen, ha érdekeik úgy kívánják. 

 

Erre hivatkozva perelte be Ausztráliát a Philip Morris, egy másik multi Egyiptomot, mert az emelte a minimálbért. Így a jövőben akár perelhetik Romániát, mert Verespatak után nem lehet ciántechnológiával bányászni, vagy hazánkat a GMO-mentesség miatt. A multinacionális cégek ráadásul egy választott bíróság elé citálhatja az államokat, ha úgy érzik, sérül az érdekük - mondta. 

 

A GMO-mentességünk veszélyben van, hiszen az sérti az USA mezőgazdasági kivitelét. 

 

Emlékeztetett: nagyon fontos adalék, hogy az USA az egyetlen olyan ország, amely nem ratifikálta az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló Kiotói egyezményt, a szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi egyezményt, vagy épp a veszélyes anyagokról szóló Bázeli egyezményt. 

 

A transzparencia, a titkos tárgyalások folyamata szintén veszélyezteti az átláthatóságot Gyöngyösi szerint, aki szerint a NAFTA tanulságai is az egyezmény ellen szólnak. Mint ismert, az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény aláírása óta több mint egymillió munkahely szűnt meg Mexikóban, az egyezmény csak és kizárólag az Egyesült Államok érdekeit tartja szem előtt.

 

Gyöngyösi Márton szerint ezek alapján egyértelmű, hogy a TTIP nem szolgálja az Európai Unió tagállamainak érdekét.

Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy még az elnökválasztás előtt jöjjön létre az egyezmény, Obama elnök ezt „életművének” tekinti – mondta Balczó Zoltán. A Jobbik európai parlamenti képviselője emlékeztetett Csath Magdolna közgazdász Magyar Nemzetben megjelent cikkére, amely szerint ha beengedjük a tyúkok ketrecébe szabadon a farkasokat, egyértelmű, kik nyerik meg a versenyt. A politikus felhívta a figyelmet: a Föld Barátai nevű szervezet (melynek idehaza a Magyar Természetvédők Szövetsége a tagja) állásfoglalásában hivatkozásokkal pontosan alátámasztja, hogy az amerikai tárgyalódelegációt a GMO-ban és a biotechnológiában érdekelt cégek vezetői irányítják. Ezek a globális vállalatok nem bírják elviselni azokat a korlátozásokat, amelyek ma még fennállnak – mondta Balczó.

 

Ez a jogszabály szerinte arra kötelezné Magyarországot, hogy eltűrje saját területén GMO-növények termesztését, és ha ezzel szemben az országnak ellenvetése lenne, azt csak hosszú procedúra végén tudná bizonyítani.

 

 

Balczó Zoltán sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar kormány egyértelműen támogatja az EU-USA szabadkereskedelmi egyezményt, mondván, ez kulcsfontosságú a növekedés biztosításához. Balczó Zoltán hangsúlyozta, a TTIP a nemzeti szuverenitást veszélyezteti, életbe lépésével nem lesz biztosítható a magyar mezőgazdaság GMO-mentessége. A jobbikos EP-képviselő szerint a magyar kormánynak fel kellene ismernie, hogy alapvető nemzetstratégiai érdekek érvényesítését teszi lehetetlenné a dogmatikus uniós jogszabályok érvényesítése. Ezzel a kormányak szembe kell szállnia – jelentette ki.

 

Schiffer András, az LMP vezérszónoka szerint a fő kérdés az, áruvá válik-e minden, s megengedjük-e a közösségek, a nemzetek önrendelkezésének megsemmisítését? Mint mondta, van, ami nem eladó, s az ember előrébb való, mint a profit. A szabadkereskedelmi egyezmény szerinte a globális nagyvállalatok és az egyes nemzetállamok konfliktusáról szól. A kormányok helyére óriáscégeket ültet, leépíti a munkavállalók jogait – tette hozzá Schiffer, hangsúlyozva, ez egy „lassított puccs”. Szerinte nemcsak a GMO-mentesség van veszélyben, hanem az egész Kárpát-medencét veszélyezteti. Egy ilyen szerződés jó az unió magországainak, az Egyesült Államoknak, de Közép-Kelet-Európa, valamint Dél-Európa vesztesek lesznek. Schiffer hangsúlyozta, a készülő paktum rossz válasz a 2008-as gazdasági válságra. Megy tovább a „biznisz”, aminek árát az emberek, a jövő generációi fizetik meg, 600 ezer munkahely vész el, csökkennek a bérek – sorolta a politikus. Az LMP társelnöke azt mondta, a kormánynak deklarálnia kellene, hogy Magyarország soha nem fogja ratifikálni ezt az egyezményt, amely elszámoltathatatlan magánbíróságokat hozna létre multiknak.

 

Mint ismert, az egyezmény a tagállami kormányok és parlamentek egyetértése nélkül nem léphet hatályba.