A Hamvas Intézet kutatója, Mező Gábor nem vette készpénznek Szabó szavait, sőt még a szellemi élet jelesei sem győzték meg a művész ártatlanságáról. Úgy döntött, beleolvas a "Kepesi" fedőnéven alkotó ügynök aktáiba. És amit ott talált, az még a korszak besúgó-világához képest is gyomorforgató.
A PestiSrácok cikkéből kiderül például, hogy az akkor még főiskolára járó Szabó 1957-ben előzékenyen felvilágosította a hatóságokat - ha esetleg még nem tudták volna -, hogy kik voltak '56-ban az intézmény forradalmi bizottságának tagjai, sőt arról is, kit kell "figyelemmel kísérni."
„Pethes György és Margittai Ágnes az ellenforradalom alatt az azóta disszidált Rabinovszky Mátéval, mint a főiskola 'képviselői' részt vettek a Szinház és Filmművészeti Szövetség ugynevezett 'Forradalmi Bizottságában', s a Szövetség kiáltványának terjesztésében. (...) Major Sándort kell figyelemmel kisérni az utobbi időben tanusitott izgatott magatartása miatt”.
A belügyesek hallgattak a jó tanácsra. Pethest nem sokkal később bevitték kihallgatásra.
A zsarnokság és a kirekesztés mechanizmusát műveiben zseniálisan (tényleg zseniálisan) bemutató művész arcélét erősen árnyalja, hogy egyik jelentésében - messze túllépve főnökei elvárásain - a szokásos besúgás mellett faji alapú jellemrajzot is adott egy német származású hallgatótársáról, aki szerinte
"typikus porosz-német typus viselkedésében és megjelenésében is. / Magas, szőke, kékszemü, hideg, zárkozott, rideg ember/"
Azt már csak bónuszból tette hozzá, hogy Novák Márk emellett
"Az ellenforradalmat megelőző időkben nagyon negativ, izgató magatartást tanusított."
Láthatjuk tehát, hogy Szabó a kifejezetten lelkes vamzerok közé tartozott, ám azt talán még a jelentések megrendelői is furcsállották, amikor egy alkalommal egyenesen egyik társa
rendőrségi kihallgatását (kvázi lecsukatását) javasolta.
„Meg kellene kérni Major elvtársat, hogy a dramaturgokkal külön beszélgessen, mert ugy látszik ők azok, akik nem tudnak / vagy nem akarnak/ visszatérni a nyugodt életbe. Vagy talán a százados elvtárs is beszélgethetne velük, mint Pethessel. Ez használna nekik is”.
Embertelen az embertelenségben
És ez még mindig nem a mélypont. Ha eddig még nem rántotta maga mellé a lavórt, most biztosan felfordul a gyomra. Szabó kilenc évvel ezelőtt azzal magyarázta beszervezését, hogy menteni akarta egyik társát, Gábor Pált, aki '56-ban részt vett a pártház ostromában. Ehhez képest most kiderült, hogy
első jelentését róla írta.
Ez még akár logikus is lehetne, ha "Képesi" ügynöknek az volt a célja, hogy félrevezető információkkal terelje el a kommunista megtorlógépezet figyelmét Gáborról. Ezt azonban elég sajátosan képzelhette el ilyen mondatokkal:
"Gábor Pál a Színház és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakának I. évf. hallgatója […] A tanitás megkezdésekor (jan. 7.) erősen ellenforradalmi megnyilvánulásai voltak. Legkirivóbb kijelentése kb. jan. közepén egy beszédművészet órán volt, ahol Kádár elvtársat „hazaárulónak” nevezte. Gáti József tanár azonban letorkolta […] Jan. elején kijelentette 'ez a nép mindent megkövetelhet a világtól hősiességéért. 1848 óta először kovácsolódott így egybe a magyar nemzet stb.'”
'57 elején Kádár Jánost hazaárulónak, a vérbe fojtott szabadságharcot pedig hősiesnek nevezni és 1848-hoz hasonlítani, nem volt sokkal veszélytelenebb, mint a pártházra lőni. Ha ezt akkor az állambiztonság komolyan veszi, Gábor évekre börtönbe, vagy internálótáborba kerülhetett volna. Itt aztán nem lett volna nehéz kideríteni/kiverni belőle, hogy mit csinált '56 októberében. Innen pedig egyenes út vezethetett volna a bitófához.
Ezekből a jelentésekből egy igazi szolgalelkű, mérhetetlenül rosszindulatú, gonosz, gátlástalan gazember portéja rajzolódik ki. Aki embertelen volt az embertelenségben. Zseniális rendező volt - és egy hitvány szarházi. Talán ezért olyan nagyszerű film a Mephisto. Saját elkárhozását vitte fimre. A művei halhatatlanok - de a lelke is, mint mindannyiunknak. Hogy e földi élet utáni örökkévalóságban mi vár rá, azt majd neki kell lemeccselnie a Legfelsőbb Bíróval. Hoszú beszélgetés lesz, az biztos...