Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) például csökkentett létszámmal, távoktatással és maszkkal készül az őszi tanévre, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) pedig hagyományos tanévre - tájékoztat az atv.hu.
Az ELTE Bölcsészettudományi Kara kétféle oktatást tervez a koronavírus esetleges második hulláma miatt. A Híradónak Kiss Farkas Gábor, az ELTE BTK tanszékvezetője azt mondta, lesz hagyományos oktatás, azonban kötelező távolságtartással. Ez azt jelenti, ugyan megtartják az órákat, a hallgatók pedig bemehetnek az épületbe, előadótermekbe, de másfél méteres távolságban ülhetnek le egymástól, a szemináriumi termek pedig előadótermekként funkcionálnak majd: így egy 190 fős előadóban nagyjából 70-en ülhetnek.
A nagyobb létszámú órákat online előadásokkal igyekeznek megtartani, a közösségi helyeken, irodákban pedig kötelező marad a szájmaszk viselete. Az EMMI hagyományos tanévre készül, ajánlásait a kezdés előtti napokban küldik el az iskoláknak.
Megoldatlan bérek, be nem vezetett stratégia
Az ATV Híradó vendége Szabó Zsuzsa volt, aki kifejtette többek között azt, hogy amikor 2014-ben a pedagógusok fizetésének számítását megváltoztatták - addig a minimálbérhez volt kötve -, akkor 101.500 Ft-on befagyasztották a kollégák bérét, így ők készítettek egy ún. bérnyomásmérőt, ahova mindenki fel tudta tölteni saját adatait. Az eredményből kirajzolódott, hogy akár 4-5 milliót is veszíthetett a pedagógus 2014-től egészen mostanáig. Ennek oka, hogy már nem a mindenkori minimálbérhez hasonlítják a pedagógusok bérét.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke elmondta, fiatal szakszervezeti tagjaik arcukat vállalva a közösségi médián keresztül mutatták be, hogy 5-6 évnyi felsőfokú tanulást követően kezdőbérük 230.000 Ft, melyből nem lehet elindítani egy életutat.
Az oktatásrendszert a pedagógusok hivatástudata viszi tovább, ezt pedig ékesen bizonyítja a koronavírus idején az otthoni oktatás megvalósítása
- mondta.
Az elnök úgy véli, a digitális oktatás a körülményekhez képest jól vizsgázott, hiszen előtte nem állt rendelkezésre semmilyen tapasztalat arra vonatkozóan, hogyan lehetne ezt megvalósítani. Ennek kapcsán pedig kitért arra, hogy a kormány 2016-ban készített egy digitális oktatási stratégiát, amit 2019-ben kellett volna bevezetni, azonban ez nem történt meg.
Ki volt dolgozva az internethasználat, a digitális anyagtartalmak, a feleltetés, számonkérés rendszere. Ha ezt akkor bevezetik, sokkal egyszerűbb lett volna a járvány idején, mert van kapaszkodó
- tette hozzá.
Az akkor be nem vezetett rendszer miatt így most a szülőket terhelte az, hogy táblázatot készítsenek, gyermekük mely tanártól, mely intézményben, milyen platformon fog feladatot kapni, ez pedig az első hónapot még jobban megnehezítette. Az elnök azt is kifejtette az iskolaőrök kapcsán, hogy a PSZ elutasít minden agressziót, legyen az bármilyen oktatásban érintett szereplő között fennálló probléma. Úgy véli, az agresszió kezelése nem ott kezdődik, hogy iskolaőröket rendelnek egy-egy intézménybe.
Agresszióra nem az a válasz, hogy megüzenem: bilincs meg gumibot van nálam. Azt valljuk, több pedagógiai asszisztensre, pszichológusra, fejlesztő tanárra valamint szociális munkásra lenne szükség az iskolákban
- mondta.
Szabó Zsuzsa a nemrégiben lemondó Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke kapcsán elmondta, Szűcs Tamás döntése átgondolt volt. Végül hozzátette, sajnos nem készítették fel a munkavállalókat a rendszerváltás óta arra, hogy mire jó a szakszervezet, ez pedig abban a levélben is jól látszik, amit Szűcs tett közzé.