A kínai Agyaghadsereg Hszian város egyik leghíresebb régészeti emlékei közé tartozik. A lelőhelyen ma is ásatás folyik. Onnan került elő az ókori kínaiak egyik félelmetes fegyvere, a számszeríj. Ezzel a fegyverrel próbálták megállítani a hunokat.
Kínai találmány
A számszeríj használatáról az első írásos feljegyzés Kr. e. 341-ből származik, amikor is a Maling-i csatában használták. Kr. e. 200-ra, tehát a Han-dinasztia korára a számszeríj már egy mesteri szintre kifejlesztett fegyver volt. A kínai csapatok ezt elég hatékonyan tudták alkalmazni a hun lovas csapatok megfékezésére.
Íj méretek
Ez az eddig legépebben megmaradt számszeríj lelet Kína területén. Eddig a feltáró szakemberek körülbelül száz számszeríj maradványt tártak fel az Agyaghadsereg embernagyságú szobrai között, de a mostani került elő a legjobb állapotban. A vizsgálatból megállapították, hogy a fegyvernek 145 cm az íve és 130 cm pedig az íj húrja. Utóbbit valószínűleg állat ínjából készítették, habár vannak olyan feltételezések, hogy az bronzból készült. Az íj lőtávolságát a kínai szakértők 800 méterre becsülték. Ezzel főleg az erődítményekből tudtak jól védekezni. Az ókori Kínában a fegyvert nem volt szabad eladni idegennek, főleg a hunoknak. A tiltás azonban hiábavalónak bizonyult, hiszen a félelmetes fegyver nemcsak az északi szomszédokhoz jutott el, hanem a Selyemúton át egészen a római birodalomba.