Szarvah Abdel-Valíd, a kurd politikai pártokat tömörítő parlamenti szövetség egyik képviselője elmondta, hogy a szaúdi kormány Maszúd Barzáni kurdisztáni elnök minapi rijádi látogatásakor részesítette a régiót a segélyben - írja az MTI.
A kérdés ugyanakkor az, hogy mi célból adta Szaúd-Arábia ezt a gigantikus összeget a kurdoknak?
S ezt már csak azért is fontos lenne tisztázni, mert Rijád térségbeli politikája finoman szólva is visszás, és a jelenlegi bizonytalanság mindeképpen a szaúdi üzleti érdekeket szolgálja.
Jellemző, hogy a kurd képviselő is értetlenségének adott hangot, amikor arról beszélt:
attól tart, hogy szőrén-szálán eltűnik a pénz, mert a kurd autonóm terület vezetője szétosztja a hatalmas összeget a családtagjai és magas beosztású kurdisztáni vezetők között.
Abdel-Valíd azt állítja, hogy a kurd vezetők panaszai ellenére az autonóm terület nincs pénzügyi válságban, és az egyetlen baj az, hogy a kurd nemzet vagyonát szétlopkodják. Szerinte az iraki Kurdisztánnak egyedül a vámilletékekből és a turizmusból elegendő pénze folyik be ahhoz, hogy fizetni tudja a munkavállalók és a köztisztviselők bérét.
Elemzések szerint azonban az észak-iraki autonóm területnek gazdasági és pénzügyi gondjai vannak, elsősorban az olajárak világpiaci esése miatt (amit a szaúdi vezetésű OPEC túltermelése okoz), illetve amiatt is, hogy megbénítja az üzleti életet a térség, illetve egészében Irak harca az Iszlám Állam terrorszervezet ellen.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy elmélyültek az ellentétek a Barzáni vezette Kurdisztán Demokratikus Pártja (KDP) és a Goran nevű kurd pártszövetséghez tartozó pártok között amiatt, hogy augusztusban lejárt Maszúd Barzáni elnöki mandátuma, de mégsem írtak ki elnökválasztást.