2016-ban az EU-28-ak között Magyarországon a 10. legmagasabb volt azoknak az aránya, akiket az elszegényedés fenyeget – derül ki az Eurostat legfrissebb felméréséből. A mostani, 2,54 millióra rúgó lélekszám a gazdasági válság előtt, 2008-ban alig volt magasabb (2,79 millió fő, ami akkor a népesség 28,2 százaléka volt), vagyis 8 év alatt mindössze 250 ezer fővel, 1,9 százalékponttal tudtuk javítani a statisztikát.
A csökkenő arány azonban korántsem szívderítő, hiszen nálunk nagyobb javulást felmutató országok is vannak: Lengyelországban 8,6, Lettországban pedig 5,7 százalékponttal tudták csökkenteni az elszegényedésnek kitettek arányát. Több, súlyos gazdasági gonddal küszködő ország azonban a 2008-as arányhoz képest is rontott helyzetén: Görögországban 7,5, Cipruson 4,4, a spanyoloknál pedig 4,1 százalékponttal nőtt azok aránya, akiket fenyeget az elszegényedés.
Uniós szinten sem virágos a helyzet: 2008-hoz képest mindössze 0,3 százalékponttal csökkent a veszélyeztetettek aránya, ez azonban – az EU népességének növekedése miatt – azt jelenti, hogy másfél millió fővel nőtt az elszegényedésnek kitettek lélekszáma.
A 2016-os adatok szerint így alakul az élmezőny: a cseheknél csupán 13,3, a finneknél 16,6 százalék, a dánoknál 16,8, míg a hollandoknál 16,8 százalék a szegénységnek és társadalmi kirekesztődésnek kitettek aránya. A csehek ráadásul ezt az eredményt 2 százalékpontos csökkenéssel érték el. A szegénységnek, társadalmi kirekesztettségnek leginkább kitettek aránya Görögországban 35,6 százalék, Romániában 38,8 százalék (annak ellenére, hogy keleti szomszédaink 5,4 százalékponttal, csaknem másfél millió fővel csökkentették ezt a számot), a legrosszabb a helyzet pedig Bulgáriában, ahol a lakosság 40,4 százaléka él abban a veszélyben, hogy elszegényedhet.