A település egyik lakosa figyelt fel arra, hogy egy termőföld megvételére irányuló adásvételi szerződés került kifüggesztésre Nagyatád polgármesteri hivatalába. Ez a momentum egyébként a Nemzeti Földalapról szóló törvénynek tökéletesen megfelel.
A szerződésből az is kiderült, az eladó a Magyar Állam képviseletében a tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), míg a vevő Claessens Peter.
Az úr és a kezelő
Egy pillanatra muszáj elidőznünk az NFA ebbéli szerepénél. Ugyanis ez az a szervezet, amelynek a vagyonkezelésébe juttatná Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a nemzeti parkok földjeit. Persze hivatalosan nem a földmutyiban érdekelt haveri kör igényeinek kielégítése céljából, hanem az állami földek egységes kezelése a kormányzat célkitűzése.
Azonban, példánkból az is látszik, hogy Claessens Peter nem igazán illik bele a kormány által – állítólag - preferált helybéli, családi vállalkozó profiljába. Sokkal inkább hasonlít a már hivatkozott vadnyugati sztoriból a nagy hatalmú földesúrra.
Egyébként a Belgiumban született Claessens korábban testvéreivel érkezett hazánkba. Az egész család agrárvállalkozásból él, Peter azóta már megszerezte a magyar állampolgárságot is, tehát tulajdonszerzése – törvényileg - korlátozás alá nem esik.
Hegedűs Lorántné, jobbikos országgyűlési képviselő – Ander Balázs, párt- és frakciótársa kezdeményezésére – nyílt levélben fordult Ormai István polgármesterhez, hogy felhívja a képviselő-testület figyelmét arra, hogy az önkormányzat területén fekvő termőföldek a települések önfenntartásának, önellátásának és öngondoskodásának biztosítékai, alappillérei.
A közösség ereje
Az értékesítendő termőföld mérete egyébként másfél hektár, és mint megtudtuk, ez egy tehermentes ingatlan, viszont a környéken tapasztalt árszínvonal feléért hirdette meg azt az NFA; mindössze 500 ezer forint kicsengetésével megvásárolhatja azt a flamand nagybirtokos.
Ezzel elérkeztünk a történetünk lehetséges csúcspontjához.
Ugyanis Nagyatád városának is lehetősége van arra, hogy ráígérjen erre a szokatlanul alacsony árra, akár egy forinttal is, ezzel pedig saját tulajdonába vehetné a közigazgatási határán belül található magyar termőföldet.
De ugyanez igaz a környékbeli gazdákra is; vajon a közösség szembe mer szállni a nagybirtokossal?
S nem lehet elégszer hangsúlyozni azt sem, hogy számtalan olyan hasznos példával találkozhatunk országszerte, amely során kistelepülések igen nagy haszonnal képesek akár közösségi szinten, akár szociális alapon gazdálkodni ilyen területeken.
Gondoljunk például egy értékteremtő, valóban értelmes közmunka-programra, paradicsom-, paprika- vagy épp gyógynövénytermesztésre, amit aztán vagy a saját közintézményeikben használnak fel, vagy értékesítenek a piacokon, illetve a feldolgozószektorban.
Ehhez az idilli állapothoz pedig az első lépés, hogy Nagyatád éljen elővásárlási jogával, ha azzal nem rendelkezik, akkor jelentse be vásárlási igényét az eladásra kínált állami földtulajdon kapcsán – április 27-ig még megteheti ezt.
A másik opció, hogy Peter Claessens tulajdonába kerül a terület, a település jóváhagyása (megalkuvása?) mellett.
Ám ha így történik, abból biztos nem lesz még egy olcsó ponyvaregény sem.