A szentendrei közgyűlés változtatási tilalmat rendelt el, hogy megvédje a település szabaidős területeteit a KEKVA-törvénytől

A szentendrei közgyűlés változtatási tilalmat rendelt el, hogy megvédje a település szabaidős területeteit a KEKVA-törvénytől

Nemrégiben határozott a parlament arról, hogy elfogadja a "közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról" (KEKVA) szóló törvényjavaslatot. Ennek értelmében a törvény lehetővé teszi, hogy a hatálya alatt létrehozott alapítványokba több mint 1000 milliárd forintnyi közvagyont, MOL- és Richter-részvényeket, és 1750 (ezerhétszázötven) ingatlant adnak át. A KEKVA szabályainak zömét csak kétharmaddal lehet módosítani, és az alapítványok vezetőségébe jellemzően fideszes vagy a Fideszhez köthető személyek kerültek.

A kormány szintén megszavazta a Hauszmann Alapítvány vagyonátjuttatását is. Ez pedig Szentendre városát is érzékenyen érintette, hiszen ezzel az alapítvány kezelésébe került Szentendre külterületén lévő, tíz helyrajzi számon jegyzett, Lajos-forrás és környékén, valamint az Annavölgyben mintegy 5,5 hektárnyi terület is. Ezek az ingatlanok többsége NATURA 2000 területen vannak. 

Szentendre város közgyűlése éppen ezért aggodalmát fejezte ki az új törvény miatt, hiszen a törvény külön kitér arra, hogy a Hauszmann Alapítvány akár értékesítheti a rendelkezésére bocsátott ingatlanokat, kizárva az államot az elővásárlási jogból. Erre azért is lehet esély, hiszen maga az alapítvány célként azt jelölte ki, hogy szeretne egy Hauszmann emlékházat és egy élményközpontot is létrehozni. Ehhez azonban jelentős források volnának szükségesek, viszont senki nem tudja, hogy miből fogja ezt finanszírozni az alapítvány, így lehetséges a területek és a szóban forgó ingatlanok eladása is.

Pál Gábor, a Jobbik önkormányzati képviselője lapunknak elmondta, hogy az alapítvány részéről nem történt semmilyen megkeresés az önkormányzat irányába, hogy mi lesz a területeken lévő ingatlanok sorsa. Éppen ezért döntött úgy a képviselő-testület, hogy változtatási tilalmat rendel el nemcsak a Lajos-forrásra, illetve az Annavölgyére, hanem olyan területekre, ahol olyan információk láttak napvilágot, hogy lakóparkokat szeretnének egyes befektetők építeni.

„Az önkormányzatoknak sajnos nem maradt más lehetősége arra, hogy megvédjék a településüket. Addig módosították az építési jogszabályokat, hogy az önkormányzatok kezéből minden lehetőséget kivettek. Az építési hatóságot pedig a kormányhivatalok alá rendelték. Lényegében az önkormányzatoknak nincsen beleszólása abba, hogy a saját területén mi épülhet, s mi nem"

- összegezte Pál Gábor, hozzátéve, az építési szabályzat jövő év elején készül el, addig tart a változtatási tilalom.

Megjegyezte: valós félelem az, hogy ezeken a területeken a kormány különböző strómanoknak vagy NER-oligarcháknak kijátssza az ingatlanokat, vagy a népszerű szabadidős területeket.

Egyébként Szentendre városa volt az első, amely meghozott egy ilyen komoly döntést saját településének érdekében a KEKVA-törvény után.