Tovább folytatódik az az évtizedek óta tartó trend, melynek keretében a szerb állam lassan, de biztosan koszovói cigányokkal igyekszik felborítani a Délvidék magyarok által lakott területeinek etnikai összetételét.
A Délhír a szórvány- és tömbmagyarság újabb tiltakozásáról adott hírt, melyben kiemelik:
az ötezer lakosú Melencen több mint 1700-an írták alá a betelepítést elutasító petíciót.
De Martonos, Péterréve, Nagybecskerek, Kishegyes lakosságának sem tetszenek az új szomszédok, ahogy Erzsébetlak és Muzslya - a Bánság két szigetmagyar települése - sem repes az örömtől. A melenceiek elmondása szerint ők nem a Koszovóból érkezők nemzeti hovatartozását vagy vallási felekezetét kifogásolják,
hanem az együttélést megnehezítő, súlyos szociokulturális hiányosságokat - a koszovói cigányság sokszor alapfokon sem beszéli az államnyelvet - és a beilleszkedési szándék teljes hiányát.
A portál szerint a helyi magyarság a higiéniai körülmények és a közbiztonság lényeges romlására panaszkodott a betelepítések által érintett területeken.
A Délhír rámutatott, hogy míg a délvidéki magyarok tömegei kényszerülnek külföldre, addig az állam az általunk is befizetett közpénzekből nem a helyi fiatalokat segíti, hanem továbbra is sorra vásárolja fel a házakat a koszovói cigányság részére,
ennek következtében pedig már számos délvidéki településen megváltozott a lakosság etnikai összetétele, minden esetben a magyarság rovására.
Mint emlékezetes, a Jobbik ez ellen a folyamat ellen már többször szót emelt a magyar parlamentben, ám Szávay István még az idei választás után is hiába kérte, hogy a határon túliak szavazataira mindig éhes Fidesz emelje föl a szavát a nemzetiségi arányok erőszakos megváltoztatása ellen, Orbán Viktoréknak azt követően sem fontos az elszakított magyarság érdekeinek valódi képviselete, hiába voksolt rájuk a többség.
Megalázzák a magyarokat Délvidéken, de a kormány inkább elnézi, hogy jó legyen a viszony
A legnagyobb ellenzéki párt nemzetpolitikai szakértője keményhangú felszólalást intézett szerdán a kormány felé amiatt, mert a vajdasági parlament keddi döntése szerint november 25-e ünnepnap lesz a tartományban. 1918-ban ezen a napon mondta ki az újvidéki szerb népgyűlés hazánk déli területeinek elszakítását. Sőt: december 1-jét, Erdély elszakítását is ünnepnappá tették a szerbiai románok kérésére.