A szabadkai Magyar Nemzeti Tanácsban (MNT) Tari István, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség (VMDK) képviselője azt javasolta, hogy testületileg foglaljanak állást a tartományi kormány által közvitára bocsátott, a Vajdaság hivatalos ünnepnapjára tett javaslatról. A politikus arra kérte a tanácstagokat:
utasítsák el a közös ünnepnap november 25-én történő megtartását.
A tanácstag szerint az 1918-as újvidéki Nagy Nemzetgyűlés – melyen az említett napon hirdették ki, hogy Bácska, a Bánság és Baranya csatlakozik Szerbiához – történelmileg vitatható, másfelől
a kitűzött dátum az itt élő magyar kisebbség számára gyásznap.
"Ezt követőn iszonyú szenvedésözön zúdult a közösségre, és ha egymás érzékenységét tiszteljük, akkor nem azt a napot tűzzük ki a tartomány napjának, amikor a magyarság megtöretése zajlott"
- mondta Tari az ülésen.
Végül Hajnal Jenő, az MNT elnöke arra kérte a képviselőket, hogy ne fogadják el a politikus beadványát, mivel szerinte ez a vita "nem a békés együttélés ügyét szolgálná", és ehelyett inkább a magyarság számára fontos ünnepnapok tartományi elfogadását kellene szorgalmazni.
Az "ünnepnap" ötlete egyébként eredetileg Tomislav Nikolić korábbi szerb államfő nevéhez köthető, aki elnöksége idején előszeretettel nyúlt vissza a szerb történelem dicsőséges napjaihoz, hogy az elmúlt évtizedek súlyos vereségeit ellensúlyozza. Utóda, Aleksandar Vučićnak is kapott a lehetőségen, a politikus múlt év novemberében jelentette be, hogy óriási ünnepségre készülnek a Délvidéken:
"Megmutatjuk, hogy Szerbia számára nincs jelentősebb esemény, mint amikor a Nagy Nemzetgyűlés arról döntött, hogy a Délvidék csatlakozzon Szerbiához"
- fogalmazott akkor Vučić annak ellenére, hogy az ominózus gyűlés valójában nem is a Délvidék, hanem a Bácska, a Bánság és Baranya hovatartozásáról döntött, azt is eléggé kétes legitimációval.
Az ügynek külön pikantériát ad, hogy a századik évforduló szerb ünneplésére tervezik az újvidéki "Hozzácsatolás Múzeumának" megnyitását, de színházi előadásokat és kisebb ünnepségeket is terveznek a többhetes rendezvénysorozatra.
Igor Mirović tartományi kormányfő ezek tetejébe jelentette be, hogy november 25-ét nyilvánítják majd a "Vajdaság napjává", ami külön arculcsapás az itt élő magyaroknak. A kérdést közvitára is bocsátották, amelynek harmadik fordulója nemrég zárult le.
A magát a délvidéki magyarság egyedüli képviselőjeként láttatni szerető, Orbán Viktor és a szerb politikai elit farzsebéből egyszerre kikandikáló Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) némileg nehéz helyzetbe került a kérdést illetően. Ugyanis a Pásztor István vezette formáció
állami és tartományi szinten is a Szerb Haladó Párt koalíciós partnere.
Így tehát ők tehetnének a leginkább az ellen, hogy a helyi magyarságot a Délvidék elcsatolásának megünneplésére kényszerítsék. Persze, ahogy az várató volt, a szerb kormányzati körökkel jó politikai és üzleti kapcsolatot ápoló alakulatnak most sincs érdekében, hogy a délvidéki magyarok érdekeit képviselje, ezért inkább hallgatnak a VMDK beadványáról.
"A VMSZ azért nem hangoskodik most, mert elkötelezték magukat a szerb haladók mellett, így attól tartanak, ha előrángatnák ezt az ügyet, akkor rákoppintanának az orrukra"
- kommentálta a párt hozzáállását Csonka Áron, a VMDK elnöke. Hozzátette: szerinte ebből is látszik, hogy a VMSZ-nek nincs súlya sem a tartományi, sem pedig a köztársasági kormányban.
Emellett a politikus - aki egyben a tartományi parlament képviselője is - módosító indítványt tervez benyújtani, amelyben új dátumra tesz majd javaslatot:
"Vajdaság napja ellen nekünk nincs semmiféle kifogásunk, mi november 25-e választását bíráljuk"
- hangsúlyozta, Csonka, aki biztos abban, hogy találnának olyan időpontot is, ami valóban kapcsolódik a tartomány autonómiájához.
A pártelnök azt is elmondta: az ügyben a szerb állam sovinizmusa a kérdésben épp a magyarok kezére is játszhat, hiszen, amikor 2013-ban a minimális autonómiát jelentő statútumokat fölszámolták, az alkotmánybíróság meghatározta, pontosan miről dönthet és miről nem dönthet a jövőben a tartomány -
egy ilyen ünnepnapról például nem rendelkezhet.
Így abszurd módon a VMDK most éppen azzal a határozattal akadályozhatja meg az elcsatolás dátumának ünnepnappá nyilvánítását, amellyel annak idején a szerb alkotmánybíróság megkurtította a Délvidék hatásköreit.
Csonka Áron abban is bízik, hogy az ügyben a magyar külügy is hallatja majd a hangját, mert szerinte egy ilyen döntéssel minden magyart megaláznának; valamint reméli, hogy akkor már a VMSZ is meri hallatni a hangját.
"Ha ezt nem lépik meg, Pósa Lajos, a nagy magyar költő versét küldeném nekik: Verje meg az Isten nem egyszer, de százszor, ki magyar létére idegenhez pártol"
- üzente a VMDK elnöke.