A Frankfurter Allgemeine Zeitung bécsi tudósítója, Michael Martens, elemzésében azt írja, hogy Aleksandar Vučić, volt miniszterelnök, jelenlegi köztársasági elnök, feladta Szerbia integrálását a nyugati politikai tömbbe. Gazdaságilag igyekszik jó kapcsolatokat kiépíteni a Nyugattal, politikailag azonban egyértelműen inkább Oroszország felé hajlik.
Ennek több oka is van: egyrészt, az EU nem kínál elég vonzó perspektívát, annak ellenére, hogy a kapcsolatok jók. Az EU egy sima tagságot tudna biztosítani, cserébe elvárná a nyugati jogállami normák betartását, ami sértené a politikai elit egy részét, másrészt, Oroszország sokkal hangzatosabban áll ki a szerb politika támogatása mellett. A szerb elnök, miután múlt csütörtökön találkozott Lavrov, orosz külügyminiszterrel, a következőket fejtegette a sajtónak: ha az EU csak magát a tagságot tudja adni Szerbiának, Koszovó elismeréséért cserébe, akkor nemet mond. Azt, hogy a „csak” alatt mit értett, nem fejtette ki, a FAZ szerint azonban, az utóbbi évek narratívája alapján arra utalhatott, hogy akkor ismerné el Koszovó függetlenségét, ha Szerbia egyesülhetne a jelenleg Bosznia tagállamaként működő Republika Srpskával és Koszovó szerbek által lakott részével.
Akkor vajon miért mondhatta Orbán Viktor, választási gratulációjában, hogy Szerbia a következő, 4 éves ciklusban, az EU tagjává válhat?
Orbán szerint minden megvan ahhoz, hogy Szerbia négy év múlva EU-tag legyen
Orbán Viktor miniszterelnök levélben gratulált Aleksandar Vucic szerb elnöknek a Szerb Haladó Párt parlamenti, tartományi és helyi önkormányzati választásokon elért történelmi sikeréhez - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfőn. "Az elmúlt években Szerbia az Ön bátor vezetésével bebizonyította, hogy nem csupán képes megbirkózni az előtte álló kihívásokkal, de készen áll arra, hogy Közép-Európa országaival együtt nyertese legyen az előttünk álló évtizednek.
Az Európai Unió számára, a Balkán kiemelten fontos térség: Görögország, Bulgária, Szlovénia és Horvátország már az EU tagja, és a térség többi államával is lassan, de folyamatosan folynak a csatlakozási tárgyalások. Sokak szerint azonban ez látszattevékenység, mivel a német bővítési törekvéseket Macron gátolja.
Amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság élén töltött ciklusa kezdetekor kijelentette, hogy a következő 5 évben biztos, hogy nem bővül az EU, mert most inkább az integráció mélyítése a fontos, Johannes Hahn, akkori bővítési biztos, heves tiltakozással reagált: még akkor sem szabad ilyen kijelentéseket tenni, ha a valóban nem lesz egy új tag sem, mert a tagjelöltek számára vonzó perspektívát kell adnia az EU-nak, nehogy a többi, a térségben intenzív tevékenységet folytató nagyhatalom, mint például Oroszország, Törökország, Szaúd-Arábia vagy Irán legyen az EU-nál vonzóbb alternatíva.
Az sem véletlen, hogy az utóbbi években miért a Balkánhoz szorosan kötődő országok adták a bővítési biztost. Míg az előző ciklusban az osztrák Johannes Hahn, most pedig a magyar Várhelyi Olivér foglalkozik ezzel a területtel. Ausztria hagyományosan a jugoszláv utódállamok legfontosabb partnerének számít a Nyugat és a Balkán közti összekötő elemként. Az osztrák vállalatok, nagyon jelentős befektetők a térségben. A különböző, ex-jugoszláv népek pedig egy kategóriaként számolva nagyon sokáig a legnagyobb, ausztriai kisebbséget alkották. (Mára a Németországból átköltöző németek megelőzték őket.)
A magyar kormánynak pedig stratégiai partnere a szerb. A vezetők ideológiailag is közel állnak egymáshoz. Erre világított rá Francis Fukuyama is, aki Vučić elnököt a magyar kormányfőhöz hasonlította:
„Sajnos, az ország Vučić elnök alatt folyamatosan egy autoriter irányba haladt. Gyakorlatilag, elértünk egy olyan pontot, ahol az EU-tagság tényleg lehetetlenné válik. Az Európai Unió ugyanis értékközösségen alapul, amelyet a jelenlegi, belgrádi rezsim nem támogat, nem jelenít meg.”
A szerb kormánynak különösen fontos a kínai kapcsolat is. A koronavírus miatti lezárás után elsőként a szerb külügyminszter, Ivica Dačić, látogatott el Kínába, a világ összes vezetője közül.
Szerbia pedig a másik fontos, keleti partner, Oroszország külügyminiszterét, Szergej Lavrovot fogadta elsőként, a korona-pandémia után. Az államfő ekkor tette, a cikk elején említett kijelentéseit, amely egyértelmű üzenet az EU felé.
Az, hogy az ellenzék jelentős része bojkottálta a választást, hozzájárult a kiemelkedő győzelemhez, elvégre, a kormányoldal a kétharmadon is bőven túlmutató többsége mellett, (a Haladók és a Szocialisták mellett, a kormány tagja a magyarságot képviselő VMSZ is), bejutottak ellenzékiek így is, ehhez azonban az kellett, hogy a választási küszöböt 5-ről 3 százalékra vigyék le. A bojkottáló ellenzékiek így nem tudták elérni a céljukat, a parlamentből kikerülő képviselőknek új munkahely után kell nézniük, frakciókeret, párttámogatás nélkül pedig a pártok túlélése is kérdéses.
Posta Ákos István
Kétharmaddal győzött Orbán szerbiai szövetségese
Korábban nem tapasztalt támogatásról biztosították az állampolgárok a Szerb Haladó Pártot (SNS), ilyen arányú győzelemre senki nem számított - jelentette ki Aleksandar Vucic államfő, a Szerb Haladó Párt elnöke vasárnap este a szerbiai választások előzetes, nem hivatalos eredményeinek ismeretében, amelyekből ítélve a párt megszerezte a parlamenti mandátumok jóval több mint kétharmadát.