A náci népirtás rehabilitálásával vádolja Horvátországot a népirtó Milosevic egykori bizalmasa

Ivca Dacic ma szerb külügyminiszter.

Felvetődik a kérdés, Szerbia valóban jószomszédi viszonyt akar-e kialakítani Horvátországgal - olvasható a horvát külügyminisztérium által vasárnap közzétett közleményben.

A szerb kormány által a jasenovaci koncentrációs táborról New Yorkban, az ENSZ-székhelyén rendezett kiállítás pénteki megnyitóján arról beszélt: a kiállítás célja, hogy a jasenovaci usztasa táborban a második világháborúban elkövetett bűncselekmények ne kerüljenek felejtésre, valamint hogy megakadályozzák az usztasa rezsim rehabilitációját és újraélesztését. "Nagy volt az ellenállás egy állam részéről, hogy a kiállítást ne lehessen megtartani az ENSZ-ben" - tette hozzá.

A szerb diplomácia vezetője beszédében egyebek között felszólította Andrej Plenkovic horvát kormányfőt, hogy rója le kegyeletét az áldozatok előtt, valamint azt is mondja ki nyíltan, kik voltak az áldozatok.

Dacic egyébként népirtás-ügyben valóban szaktekintély, hiszen

1992-től a horvátországi, boszniai és koszovói etnikai tisztogatások egyik fő felelősének, a Hágában háborús bűnökkel vádolt Slobodan Milosevic jugoszláv miniszterelnöknek a szóvivője volt. 

A horvát külügyi tárca szerint Dacic kijelentése megmutatta, hogy Szerbia továbbra is visszaél a jasenovaci áldozatok emlékével, valamint napi belpolitikai célokra használja fel azokat. 
 
Zágráb korábban azzal vádolta Belgrádot, hogy a kiállítás anyaga számos hamis információt és adatot közöl. Az esetről a világszervezetet is tájékoztatta a horvát külügyminisztérium, ezért a szervezőknek el kellett távolítaniuk néhány elemet a tárlatról. A tárca nem tért ki arra, hogy mi volt a vita tárgya, de 

az ENSZ elhatárolódott a rendezvénytől, 

azzal az indokkal: hogy a tartalomért kizárólag a szervezőké a felelősség. 
 
A jasenovaci komplexumban, amelyet horvát Auschwitzként is emlegetnek, becslések szerint mintegy 80-90 ezer ember halt meg a második világháború idején. Az áldozatok több mint fele szerb volt, de horvát és boszniai zsidókat, cigányokat és olyan horvátokat is kivégeztek, akik nem értettek egyet a világháború idején kikiáltott Független Horvát Állam (NDH) nevű, usztasák vezette, a náci Németországgal szövetséges bábállam rendszerével. Az áldozatok között sok ezer gyermek is volt.