Régen a böjti időszakokban, így adventkor tiltott volt a házasságkötés, így a férjhezmenetelt váró lányok a hosszú téli estéken csak találgatni tudtak, hogy vajon ki lesz majd a jövendő férjük. Talán ezért kötődik ehhez az időszakhoz olyan sok szerelmi varázsló szokás.
A böjtölés eredménye
Az első jeles jósló nap Szent András ünnepéhez kapcsolódik, aznap a lányok különböző jelekből akarták megtudni, hogy ki lesz a férjük. Volt olyan vidék, ahol a lány egész napos böjtöt tartott, majd estefelé megrágott három harapásnyi kenyeret, majd azt kiköpte, kapcába tekerte, a csomagot pedig feje alá tette. Állítólag aznap éjjel megálmodta, hogy ki lesz jövendőbelije. Amelyik lánynak már volt kedvese és azt akarta magához kötni, az András napján elcsent egy ruhadarabot a fiútól, melyet párnája alá rejtett. A régi hiedelem szerint ezzel a mágikus módszerrel teljesen magához köthette a fiút.
Gyümölcsök szerepe
Az Édenkert és a trójai háború varázslatos gyümölcse, az alma igazi jóslóeszközöknek számított a magyar hagyományban. Egyes vidékeken a lányok egy pohár vízbe piros almát helyeztek és a poharat az ágy alá rejtették. András napjának reggelén megitták a vizet, megették az almát, majd kiszaladtak az utcára és akit legelőször megláttak, olyan nevű lett a mátkájuk. András és Borbála-napon szokásban volt, hogy egy gyümölcságat letörtek és azt vízbe tették. Ha karácsonyig kivirágzott, az azt jelentette, hogy a lány hamarosan férjhez megy. A közelmúltig vidéken András és Luca-napkor a legelterjedtebb szerelmi jóslások egyike volt a gombóc- vagy derelyefőzés. A lányok tizenhárom gombócot készítettek és tizenkét cédulára férfineveket írtak fel. Éjfélkor a forró vízből kikapták azt a gombócot, amelyik először jött fel, s amilyen név volt a cédulán, olyan nevű lett férjük. Ha a cédula nélküli gombócot vetette fel a víz először, akkor a jóslás szerint abban az évben nem ment még férjhez a leány.
Jóslás magvakból
Leginkább András napon volt szokásos az ereszrázás szokása. Amikor a lányok a fonóházból mentek hazafelé, megrázták a zsúpfedeles házak ereszét és közben kötényüket alá tartották. A hiedelem szerint, ha búza esett a köténybe, akkor gazdalegényt, ha rozs, akkor zsellérlegényt kapnak férjül. Szatmárban András napkor a református felekezetű lányok is böjtöltek és ők is magvakból próbálták megtudni, hogy ki lesz férjük. Az ünnepen a favágó tőkére kendermagot helyeztek, majd a következőt mondták: „András, neked kendert vetek, mondd meg nekem, kihez megyek?”