Tartalmas, közéleti tanulságokkal mondhatni megfűszerezett beszélgetésről tudósított a kormánysajtó Királyszállásról, a Nagy-Magyarország Parkból. Toót-Holló Tamás a kormánypárti médiavállalat, a Mediaworks kulturális divíziójának vezetője, valamint a határon túlról származó magyar értelmiségiek, Orbán János Dénes író és Borbély Zsolt Attila politológus egyetértettek abban, hogy szerintük „rövidesen egy új vasfüggöny borulhat Európára, amely a normálist az abnormálistól választja majd el, miközben a szabadságjogok már ma jobban érvényesülnek hazánkban, mint Nyugaton”.
A tudósítás szerint a pódiumbeszélgetés résztvevői között szó esett olyan a szellemi emberekről, értelmiségiekről, akik nyíltan vállalják politikai véleményüket, s akiket ezért folyamatosan támadnak, mint például Vidnyánszky Attilát, Demeter Szilárdot, Ókovács Szilvesztert. Pedig - ahogyan olvasható a helyszíni beszámolóban - nem ördögtől való, ha egy író keresi a kapcsolatot a politikával: ez addig helyes, amíg a nemzet érdekét nézi és a kultúra közös nyelvét használja.
Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Orbán János Dénes, aki nemrégiben Kossuth-díjat vehetett át.
Felidézte azt az időt, amikor „a Gyurcsány-korszakban kocsmárosként dolgozott, mert nem volt hajlandó semmiféle kollaborációra”
– olvasható a tudósításban, és egészen pontosan így fogalmazott a várpalotai Trianon Múzeum újranyitása alkalmából rendezett ünnepélyes beszélgetésen:
„Azért tettem, hogy ne kelljen kompromisszumot kötnöm azokkal a rohadékokkal, mert nem mindegy, milyen politikai rendszerrel szövetkezünk.”
A lap szerint idézte saját magát is, amit a politikusoknak általában mondani szokott: azt, hogy a mandátumaik négy évig érvényesek, míg az íróké, művészeké csak a rosszabbik esetben szólnak életük végéig, majd
az író leszögezte, hogy szolgálni kell, nem pedig uralkodni, majd - nyilván a félreértések elkerülése végett - azt is hozzátette, akinek ezt nem kell megmondani, az a miniszterelnök, mert ő ezt tudja.
A beszámoló szerint az eszmecsere sok-sok író és költő megidézésével folytatódott. Az asztal mögött ülők megegyeztek abban, hogy frissen és a folyamatosan megvívandó kultúrharcaink közegében a szerzőt magát és a művét külön kell választani, „gondolva Ady Endre, József Attila vagy éppen Sütő András viselt dolgaira és megkérdőjelezhető emberi magatartására”. Az embert lehet, a művet azonban nem szabad megtagadni, kivéve, ha az a mű „nettó történelemhamisítás” - mondta Borbély.
A politológus ezután azt a kérdést tette föl: ki a nemzeti radikális? Majd válaszolt is a kérdésére: az, aki nem ideológiák alapján mérlegel, amikor adott pillanatban eldönti, miként kell szolgálnia a nemzetét. Szabó Dezsőt megidézve úgy fogalmazott, hogy minden létállapotban olyan véleményagyarral kell küzdeni, amely arra juttatja a magyarságot, ami ezeréves sorsa.
Párhuzamot állított Csurka István és Orbán Viktor között,
mondván, hogy az ilyen magatartást képviselők sorába illeszthetők mindketten, hiszen Orbán Viktor sok részletében az egykori MIÉP programját fogalmazza meg, miközben Csurka korábbi nézetei egyre inkább elfogadottá válnak. „A magyarság ellenségei próbálnak nekünk kultúrát teremteni, de hála Istennek, állásaik gyöngülnek” – hívta fel a figyelmet.
Mindhárom résztvevő egyetértett abban, hogy szerintük az egykori népi-urbánus szekértáborok ma a nemzeti és liberális oldal szembenállását jelentik, és állást foglaltak a népi írók mondanivalóinak fontossága mellett. Toót-Holló kijelentette, hogy „az országot a vidék menti meg”, amihez Orbán János Dénes hozzátette: „és a Székely Hadosztály!”, bár tudósítás szerint ironikusan.
(Címlapkép: Egy résztvevő a Trianon Múzeum újranyitási ünnepségén Várpalotán 2023. szeptember 22-én. A múzeum teljesen megújult kiállítási anyaggal várja a látogatókat. MTI/Katona Tibor)