Szükség van-e konzervatív politikára hazánkban?

Szükség van-e konzervatív politikára hazánkban?

Brenner Koloman jegyzetében kiemeli, hogy Széchenyi István óta jelen van ez a gondolat a hazai politikában. ráadásul a magyar választók jelentős része konzervatív gondolkodású.

Brenner Koloman az Indexen megjelent írásában a konzervatív politika létjogosultságát és helyét elemzi a hazai közéletben. Mint írja, a 2022-es országgyűlési választásokon nagyon rosszul szerepelt a párt, ezt követően viszont a bérfelzárkóztatási programjukkal, illetve a gazdasági migráció elleni határozott és konzekvens fellépéseikkel is jelzik, jobbközép, keresztény, euroatlanti elkötelezettségű politikát folytatnak a fideszes egypárti túlhatalommal szemben. A Jobbik-Konzervatívok országgyűlési képviselője kitér arra is, hogy a magyar történelmi és politikai hagyományban Széchenyi István óta megvan a nyugati elköteleződésű, konzervatív hagyományokat fenntartó vonulat.

"Ráadásul minden szociológiai felmérés szerint a magyar társadalom, főleg vidéken, dominánsan konzervatív gondolkodású társadalmi kérdésekben, gazdaságpolitikai kérdésekben viszont visszacseng a kádári időszak öröksége. Pontosan ezt a keveréket ajánlja általában a Fidesz, amely álkeresztény, áldemokrata és nem konzervatív. A Fidesz végérvényesen az oroszpárti szélsőjobbra tolódott, szatellitpártjától, a Mi Hazánktól, már alig különböztethető meg."

- fejti ki Brenner, akinek véleménye szerint a vidéket és a klasszikus polgári-konzervatív réteget nem lehet baloldali és liberális üzenetekkel megszólítani.

"Ezért a Jobbik-Konzervatívok felelőssége, hogy az ellenzék józan, jobbközép, nemzeti pártjaként szóljunk azokhoz – vállalkozókhoz, helyi közösségek vezetőihez, konzervatív értelmiségiekhez, valamint általában a vidéki középosztályhoz – akik számára az ellenzék eddig alig volt képes kínálni valamit" - teszi hozzá.

Brenner Koloman szerint az új pártok egyike sem kereszténydemokrata, sem konzervatív. A politikus úgy gondolja, hogy "Vona Gábor hangsúlyozott ideológiamentes formációja per definitio nem is párt valójában, Márki-Zay köre pedig olyan „one man show”, amelynek vezetője bizonyította alkalmatlanságát, és összes komoly korábbi támogatója elhagyta. Karácsony Gergellyel és Bajnai Gordonnal, illetve a 2010 előtti időszak háttérfiguráival történt pénzezési kérdést már ne is említsük." Emiatt tartja fontosnak egy valódi keresztény és konzervatív párt, illetve szövetség létrehozása, mert – a lengyel példa is mutatja –, csak külön arcéllel indulva, de nyitva hagyva egy koalíciós közös kormányzás lehetőségét lesz esély a kormányváltásra, amelyet elvár az ellenzéki szavazó. Hozzáteszi, hogy a Jobbik-Konzervatívok szövetségkötése a kisgazdákkal ennek első lépcsője. Mint írja, várnak mindenkit, aki hisz a hagyomány erejében, a kiegyensúlyozott polgári demokráciában és a szociális piacgazdaságban. Mert a kormányváltás és ezek a feltételek hozzák el a jólétet és szabadságot minden magyar polgárnak.

"Erre kaptunk ígéretet a rendszerváltáskor, amire jómagam – életkoromnál fogva – jól emlékszem"

- zárja írását az ellenzéki politikus.

(Címlapkép: Brenner Koloman - Béli Balázs/Alfahír)