Ahogyan a magyar néphagyományban, úgy a közép-ázsiai népeknél is fontos volt, hogy a hajlékot megtisztítsák a gonosz erőktől, nehogy a gyermek halálát okozzák. A török szokások között vannak nagyon ősi babonák is. Vámbéry Ármin a 19. század közepén nagyon sok ősi hiedelmet gyűjtött össze. Érdemes lenne ezeket alaposan újra áttanulmányozni.
A közép-ázsiai muszlim hitre tért török népeknél a fiú érkezése igazi nagy öröm, hiszen ő viszi tovább a nemzetség nevét. Ezért az újszülött fiú csecsemőt a sátorban a legjobb helyre helyezik és még a széltől is óvják.
Védő állatok
A közép-ázsiai török népeknél a gyermek születését követően a ménesből kiválogatnak egy világos és egy nagy szemű lovat, amelynek orrát a nő melléhez érintik abból a célból, hogy elűzzék a gonosz szellemeket. Máshol baglyot visznek a sátorba, és kiabálni kényszerítik, hogy hangjától a gonosz szellemek megijednek és elmenekülnek. Ehhez a madárhoz különösen sok babonás hiedelem kötődik, általában hasznos és szerencsés madárnak tartják. A tollainak óvó-védő szerepet tulajdonítanak. Amikor gyermek születik, a tollából egyet rátűznek a gyerek sapkájára, hogy megóvja a szerencsétlenségtől.
Emese álma?
A legkülönösebb szokás a közép-ázsiai törököknél, hogy egy ragadozó madarat tesznek az anya mellkasára. Ezek szerint a madárnak nemcsak a fogantatásnál van szerepe, hanem ő felügyeli a gyerek életét is.