1. Ez nem az Orbán-kormány eredménye
Mivel a tesztben résztvevő gyerekek 2000-ben születtek, és a magyar oktatási reformok csak 2013-ban vették kezdetüket, ezért az Orbán-kormány teljesítményét nem minősítik ezek az adatok.
Maximum csak a 2020-as évek második felének PISA-tesztjei mondhatnak véleményt a Fidesz és a KDNP oktatáspolitikájáról.
2. Ez nem oktatási probléma
Hoffmann Rózsa szerint a rossz eredmény nemcsak oktatási probléma, hanem össztársadalmi, szociális, egészségügyi, településpolitikai kérdés is. Ezért kell összehangolt választ adni a kérdésre.
Persze ez egy kormánypárti politikus szájából visszásnak tűnik, végül arra jutott, hogy él egy réteg hazánkban, "amelyik valahogy nem tud kimozdulni a mélypontról" - fogalmazott Hoffmann, hozzátéve: egyre nehezebb ezekkel a gyerekekkel olyan fejlődést elérni, mint lehetett mondjuk, 30-40 évvel ezelőtt.
A gimnazistákkal most sem volt gond, a szakiskolába járók húzták le az átlagot, vélekedett a szakpolitikus.
3. Nem Noéról kérdezték a magyarokat
Hoffmann Rózsa a kegyelemdöfést azzal vitte be az OECD országoknak, hogy kijelentette, bár látványosak és érdekesek a PISA-felmérés feladatai, de egy múzeumban nem sokra mennének vele a fiatalok.
"A magyar oktatási rendszer sosem lesz olyan, de nem is kell, hogy olyan legyen, mint, mondjuk, néhány tengerentúli országé, amely ebben a versenyben látványos eredményt ért el. Ha ezen országok elküldenék a tanítványaikat egy nagy európai múzeumba, ahol művészettörténeti, történelmi, irodalmi, bibliai vonatkozású ismeretekre van szükség, akkor egy ilyen versenyt a magyar diákok nyernének meg magasabb általános műveltségüknek köszönhetően".
Hoffmann szerint nem kell, hogy cél legyen a kompetenciákat mérő versenyen éllovasnak lenni, mert nem ezek tükrözik hazánk értékeit.
Mondjuk a Nobel-díjakat sem múzeumlátogatásokért kaptuk.