A főpolgármester szerint Lázár János - a korábbi csörték ellenére - meglehetősen pozitívan állt a fővárost érintő támogatások kérdéséhez a tárgyalásokon. Az EU-pénzek jelentős részét továbbra is a földalatti közlekedésre fogja költeni Budapest: az elmúlt években a négyes metró vitte a pénzt, most a hármas évek óta halaszthatatlan felújítása a legsürgetőbb probléma. A síncserék jelenleg is folyamatban vannak, a szerelvények rekonstrukciójára kiírt közbeszerzési pályázatok is elkészültek. Már évtizedek óta állandó témát szolgáltat a vonal Káposztásmegyer és Ferihegy felé történő meghosszabbítása, de erre jelenleg nincs elég költségvetése a fővárosnak.
Elmondása szerint a dugódíj bevezetése továbbra is Brüsszelen múlik, ugyanis arra még a Demszky Gábor vezette közgyűlés tett ígéretet az Európai Uniónak. Jelen állás szerint 2016 végéig kell bevezetni az autósokat érintő új adót. Ha ez megvalósul, akkor újra kell gondolni az útdíj rendszerét, ugyanis a kettős adó szimpla pénzbehajtás az állam részéről - bár ismerve a jelenlegi viszonyokat, ez sem lenne túl meglepő. Tarlós szerint egyelőre semmilyen konstrukció nem került az asztalára, sem a zónahatárokról, sem a díj mértékéről.
A párton kívüli fideszes politikus szerint Budapest legnagyobb problémáját ma a hajléktalankérdés szolgáltatja, és sokan ezt politikai haszonszerzésre használják. A fedél nélküli emberek nem húzhatók egy általános megítélés alá, ugyanis mindegyikük története más irányt mutat.
2019-ben valószínűleg már nem indul a választásokon Tarlós, de kisebb szerepet vállalhat a főváros életében.
"Annak, hogy utána folytassam ezt a munkát, egész minimális az esélye, szinte semmi. Lehet, hogy valamilyen szerepet még vállalok, de ilyen felelőset nem hiszem."
Mandátumának lejárta után szerinte széles konzultációt kell hirdetni a főváros ügyeit illetően, ugyanis Budapest vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen az ország életében, hiába próbálják ezt néhányan máshogy láttatni.
"A főváros szerepét nem csekély politikai erők megpróbálták megkérdőjelezni a közelmúltban, de csak ennek vágya és illúziója marad a számukra. Egy tízmilliós országban egy ilyen hagyományokkal és funkciókkal felruházott fővárost degradálni, kisebbíteni, kiváltani teljes képtelenség."
Egységesebb közigazgatási struktúrára lenne szükség egy ekkora városban. A kerületek számának csökkentése valószínűleg egyszerűbbé tenné a működést, véleménye szerint nem tartható rendszer, hogy van 140 ezer fős kerület is, szemben a mindössze 19 ezer lélekszámmal bíróval. A közigazgatási reform nem a saját önös érdekét szolgálja, hanem a város életét szem előtt tartva látja indokoltnak.