Operatív törzs van, használható fegyver az nincs
A probléma ugyan már évtizedek óta ismert, de erre valahogy sohasem akaródzott költeni. A rendőrség maroklőfegyvereinek cseréje, a jelenlegi helyzetben egyszerűen nem halasztható tovább. Budapest ugyanis, Brüsszelhez vagy Párizshoz hasonlóan bármikor a terroristák célpontjává válhat. Mindezt bizonyítja, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjai indokoltnak tartották a kedden elrendelt kettes fokozatú terrorkészültség fenntartását.
Az utcákon, a metróban, illetve az aluljárókban szolgálatot teljesítő készenléti rendőröknél az alábbi fegyvertípusokat lehetett látni: Pa-63, P9RC, illetve AMD-65
Elavult matuzsálem
Sok rendőrnek csak reménytelenül elavult Pa-63 jut szolgálati fegyverként. A konstrukció az 1929-ben gyártásba vett német Walther PP (Polizeipistole) magyar koppintása. A típus már akkor sem számított különösebben korszerűnek, amikor a '60-as években elkezdték gyártani. Legfőbb problémája, hogy tárkapacitása kicsi, mindössze 7 darab, nem túl erős, 9×18 mm-es Makarov lőszer fér bele. Mivel nagy átlagban 40 éves fegyverekről van szó, a tárfeszítő rugók már sok esetben teljesen elfáradtak, ezek cseréje pedig nem folyamatos. Nem lennék annak a rendőrnek a helyében, akinek ezzel a múzeumba való pisztollyal kellene tűzharcba bocsátkoznia néhány terroristával...
Gyenge minőség
A P9RC hellyel-közzel megfelel arra, amire tervezték. A '90-es évek közepén rendszerbe állított pisztoly a Pa-63 váltótípusa lett volna. Csakhogy nem vásároltak belőle eleget, így sok rendőrnek egyszerűen nem jut belőle. A FÉG által gyártott pisztoly ugyan minden paraméterében messze felülmúlja elődjét, de azért korszerűnek manapság már nehezen nevezhető. Legnagyobb hibái között tartják számon, hogy olcsó és gyenge minőségű anyagokból készült. További probléma, hogy nagy a gyártási pontatlanság. A fegyver legkritikusabb pontja a cső. Amelyiknél jól sikerült, az nagyjából pontos fegyver lett. Akad azonban olyan, amivel tíz méterről sem lehet eltalálni egy tehenet. Nem véletlen tehát, hogy nem örvend a legnagyobb népszerűségnek a rendőrök körében, bár így is szerencsésebbnek mondhatja magát, akinek már ilyen jutott.
Akár négy embert is átvisz a lövedéke
Az utcákon és aluljárókban őrjáratozó rendőröket, a terrorveszélyre való tekintettel a Kalasnyikov-rendszerű AMD–65 gépkarabéllyal is felszerelték. A fegyvert kifejezetten deszant csapatok és harcjárművek kezelő személyzetének fejlesztették ki, ezt a célt szolgálta elődeitől kisebb mérete.
A rendőrségnél az eredeti, már igencsak elavult, teljesen „mezítlábas” változatát használják. Nyilván sokakat megnyugtat a „géppisztolyos” egyenruhások látványa, de nem lenne túl jó, ha a rendőrök az AMD-65-tel keverednének tűzharcba. Már csak azért sem, mert jó eséllyel nem is használhatnák a fegyvert. A hozzá való, 43M teljes köpenyes 7,62*39-es karabélytöltény ugyanis brutálisan erős, kis távolságból leadott lövések esetében akár a 10 centiméteres betonfalat is képes átütni, az emberi testen pedig úgy megy keresztül, mint a hártyán.
Tűznyitás akkor lehetséges, ha a lövész tisztán látja a célpontot, és tudja, hogy hová fog becsapódni a lövedéke a célponton túl.
Ezután érthető, hogy egy zsúfolt aluljáróban, vagy metróban gyakorlatilag lehetetlen egy ilyen erejű, alapvetően katonai célkora tervezett fegyvert használni. Az viszont tény, hogy jól mutat a rendőrökön, az elrettentésen kívül azonban más haszna nem igazán van.
Felvetődik a kérdés, hogy mennyire alkalmasak beosztásuk betöltésére azok a rendőri vezetők és politikusok, akik elavult, vagy éppen a feladat ellátására alkalmatlan fegyverekkel küldik utcára az állomány tagjait, azokat, akik esküt tettek a polgári lakosság megvédésére.
A jelenlegi erődemonstrációt főként csak kommunikációs manőverként lehet a fentiek fényében értékelni. A kormány nyilván azt akarja sugallni, hogy képes megvédeni az állampolgárait. Csak éppen az ehhez szükséges eszközöket felejtették el biztosítani.