Az Európai Parlament (EP) Alkotmányügyi Bizottsága és a tagállami parlamentek alkotmányos ügyekkel foglalkozó bizottságai tartottak a héten összevont ülés Brüsszelben. A három napirendi téma volt:
- az Európai Parlament vizsgálati joga,
- az uniós választójog felülvizsgálata,
- valamint az EU jövőbeni intézményi fejlődése.
A magyar ellenzéket Staudt Gábor képviselte, a jobbikos politikus lapunknak beszámolt a tapasztalatairól.
Véleménye szerint az együttes bizottsági ülés bebizonyította az európai nemzetek kezdenek éledezni. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a Monti által képviselt vélemény minimum baljós, sőt ha figyelembe vesszük, hogy a korábbi versenyjogért felelős (1999-2004), illetőleg belső piacért, szolgáltatásokért, vámokért és adózásért felelős európai biztos (1995-1999) szavai megfelelnek a jelenlegi brüsszeli álláspontnak, a helyzet inkább aggasztó. Staudt szerint az az érvelés, miszerint aki nem szeretne Európai Egyesült Államokat, még mélyebb integrációt, az valójában háborút akar, rendkívül cinikus és bicskanyitogató.
"Még jó, hogy ezek az emberek vádolnak mindenki mást populizmussal"
- hangsúlyozta.
A jobbikos képviselő szerint az Európai Unió válságban van, és a bizottsági ülésen azt javasolta, hogy ennek kiváltó okait meg kell keresni. Az uniós intézmények magatartása és az állampolgárok elvárása között egyre nagyobb a szakadék, az emberek azt érzik, hogy nem az ő érdekükben hoznak döntéseket. Aki szerint pedig a választópolgárok a hibásak a kialakult helyzetért, az a demokrácia valódi lényegével megy szembe, emlékeztetett Staudt a Brexit-referendumot követő médiakampányra, amely végső soron megkérdőjelezte e brit választópolgárok demokratikus jogait.
Egészen konkrét esetek is bizonyítják, hogy az Európai Bizottság (EB) egyrészt nem veszi figyelembe a nemzeti parlamentek véleményét, másrészt az integráció jelen pillanatban is a működésképtelenség számos jelét mutatja.
Erre gyakorlati példa a kiküldetési irányelv körüli mizéria. Kiküldetésről (munkaerő-kölcsönzésről) akkor beszélhetünk, ha az egyik tagállam munkavállalója egy meghatározott szolgáltatás teljesítése céljából – azaz ideiglenesen – egy másik tagállam területén végez munkát. Ebben az esetben a munkavállaló a kiküldő vállalattal áll munkaviszonyban, rá a kiküldő állam jogszabályai vonatkoznak, annak társadalombiztosítási rendszerében marad, és a tevékenységük végzése szerinti - azaz a fogadó tagállam joga alapján csak bizonyos - jogosultságok illetik meg. Az EB reformjavaslata a kiküldetésben dolgozó munkavállalók bérének a helyi munkavállalók béréhez igazítására irányul. Ami persze jól hangzik, de ezzel sérül például a magyarországi cégek versenyképessége is. Jellemző, hogy az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) sem támogatja az EB javaslatát, az érdekvédők a cégek visszaéléseinek visszaszorítását szorgalmazzák inkább - amihez persze nem fűlik a foga a Bizottságnak.
A kiküldetési irányelv megváltoztatása sérti a szubszidiaritás elvét is, azaz hogy a döntéseket mindig a lehető legalacsonyabb szinten hozzák meg. Azonban 11 tagállam 14 kamarája is kevés volt ahhoz, hogy a bizottság megváltoztassa a véleményét. (Pedig az úgynevezett sárga lapos eljárás alapján ennek elegendőnek kellene lennie).
A Jobbik szerint egyértelműen a nemzetek Európájára van szükség nem pedig Európai Egyesült Államokra, és senki nem adott felhatalmazást az uniós vezetőknek egy föderatív állam létrehozására. Ezzel együtt a Bizottságnak vissza kellene térnie a „szerződések őre” szerepkörhöz.
Ugyanilyen fontos a lobbisták szerepe is, akiknek véleménye nagyobb hangsúlyt kap, mint a választópolgároké. Brüsszel a világ legnagyobb szabályozatlan lobbi központja. A Bizottság tagjai sok esetben multinacionális cégekhez szerződnek lobbistának megbízatásuk lejártával, ami szintén nem a bizalmat erősíti - mutat rá Staudt Gábor a forgóajtó-jelenség kockázataira. A Fidesz képviselői lapunknak elismerték, hogy az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményt is "nemzetközi szakértők" javaslatára támogatták.