A két világháború között indult, majd a kommunizmus bukása után újjáélesztett székely népviseleti seregszemle Csíkszereda főterén közös tánccal kezdődött, majd Hargita és Kovászna megye, illetve a meghívott testvérmegyék, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun megye közgyűlése önkormányzati vezetőinek beszéde után a tömeg Csíksomlyóra vonult, és felkapaszkodott a pünkösdi búcsúk helyszínéül is szolgáló hegynyeregbe.
Idén Csíkszentimre volt a "házigazda", jövőre pedig Tusnádfürdő látja el ezt a szerepet, ugyanis a lakosság számához viszonyítva onnan jelentek meg legtöbben népviseletben a találkozón.
"Itt nálunk a legnagyobb a vallási elkötelezettség és elhivatottság, itt még mindig tele vannak a templomok, fontosak az ünnepek, fontos a keresztség, az elsőáldozás, a bérmálás, a házasság ünnepe. Ezért vagyunk ma itt, ezért lehetünk itt, mert nekünk ez az érték még megmaradt, megtartottuk, bár komolyan dolgoztak azon, hogy elvegyék tőlünk ezt a létfontosságú alappillért"
- hangoztatta Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere az ünneplőkhöz intézett beszédében.
Az egész napos rendezvényen 24 székelyföldi település hagyományőrző néptánccsoportja lépett színpadra. A Székelyhon.ro a népviseletbe öltözött több ezer résztvevőről készült hagyományos csoportképpel illusztrálta beszámolóját.
A Domokos Pál-Péter néprajztudós által kezdeményezett Ezer székely leány napját 1931-ben tartották először. A kommunista diktatúra idején betiltott közösségi rendezvényt 1990 óta ismét évről évre megszervezik.